A Mohu Mol számára óriási csalódást hozott a tavalyi év, hiszen a hulladékipari vállalat 50 milliárd forintos veszteséggel zárta az esztendőt.

A körforgásos gazdaságban egyelőre nem találja az egyensúlyt a Mol hulladékkoncessziós cége.

A 2023-as 5,6 milliárdos nyereség után tavaly több mint 50 milliárd forintos veszteségbe fordult a Mohu Mol Zrt. - derül ki a magyarországi hulladékipar irányítását két éve átvevő Mol-cég minap leadott, magyar számviteli szabályok szerinti jelentéséből. A veszteség a cég pénzügyi helyzetét elsősorban azért nem rendíti meg, mert a leadott mérleg tanúsága szerint az anyavállalat tavaly az addig 30 milliárdos tőketartalékot 60 milliárddal növelte. (Ez egy fajta rejtett tőkeemelés, amire külön közlés híján csak mérlegleadáskor derül fény.) Így viszont megmaradt még közel 90 milliárdnyi tőke- és a 2023-as nyereség után mintegy ötmilliárd eredménytartalék. A tulajdonos - érthetően - nem vett ki osztalékot.

A Mol által 2022-ben elnyert, 35 éves hulladékkoncesszió jelentős végrehajtása 2023 júliusában indult el, és a leányvállalat bevételei tavaly elképesztő módon 189 milliárd forintról 377 milliárdra emelkedtek, ami szinte pontosan megkettőzte a korábbi összeget. A kötelezettségeik ezzel szemben 135 milliárdról 128 milliárdra zsugorodtak. A múlt évben a visszaváltott palackok után közel 33 milliárd forintot utaltak, emellett pedig egy 19 milliárdos céltartalékot is képeztek a várható kifizetésekre. A cég vagyona 2024-re 183 milliárdról 227 milliárdra nőtt, ami figyelemre méltó növekedést mutat.

Több tíz milliárd forintos veszteséggel működik a Mohu

A Mohu üzletágaiban végzett pénzügyi elemzések alapján a települési szilárd hulladék közszolgáltatás keretében végzett elszállítás és előkezelés bevétele 2023-ban 47 milliárd forintról 97 milliárdra emelkedett. Ugyanakkor a tevékenység vesztesége is drámai módon nőtt, 28 milliárdról 68 milliárdra ugrva. A szakértők megjegyzik, hogy a veszteség mértéke, amely a bevétel kétharmadát teszi ki, a rezsicsökkentett lakossági szemétdíj és a valós költségek közötti jelentős eltérésre utal. Az intézményi hulladékok – amelyek nem ipari jellegűek – esetében szintén jelentős veszteségeket könyveltek el, tavaly 12 milliárd forinttal csökkent a hasznosítható hulladékokból származó bevétel. A csomagolóanyagok után fizetett, EPR-nek nevezett "kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer" keretében a 2023-as 127 milliárdos bevétel után tavaly már 220 milliárd forint folyt be, azonban a kezdeti 26 milliárdos nyereség tavalyra tízmilliárdos veszteségbe fordult. A DRS, azaz a palackvisszaváltó rendszer keretében tavaly 10 milliárd forint értékesítési bevételt és 33 milliárd forint egyéb bevételt könyveltek el, de a rendszer összesen 9 milliárd forint veszteséget mutatott.

A jóváhagyás kisebb iparági bravúr

A Mohu könyvvizsgálója, a Deloitte, zöld lámpát adott az első teljes koncessziós év jelentésének, ami mérföldkőnek számít a vállalat történetében. Ezt akár a könyvelés csúcsteljesítményének is tekinthetjük, hiszen a 2016-os alapítás óta a hasonló hulladékipari feladatokat ellátó állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. kezdeti pénzügyi helyzete inkább a káoszt idézte, mintsem a rendre utaló jeleket. Az akkori könyvvizsgálói jelentés a pénzügyi és nyilvántartási problémák kavalkádját tette világossá, amelyből a Mohu most sikeresen kilépett.

A Mohu tavalyi veszteségét szakértők a hulladékkoncesszió kezdeti költségeivel magyarázzák, miközben a 2023-as nyereség a közvéleményt inkább felkavarta. Legutóbbi jelentésükben utólagos, túlzott optimizmussal indokolják az akkori előrejelzéseiket. A tavalyi Mohu-veszteség mértéke összhangban áll a március végi értesüléseinkkel, amelyek több tízmilliárdos kötelezettségekről számoltak be, és ezek jelentős része a cégcsoport tagjaival szemben áll fenn. Az akkori információk szerint a tőkepiacon figyelemmel kísért kamatok, valamint az adózás és értékcsökkenés előtti (EBITDA-) eredmény mielőbbi nyereségre konvertálása volt a cél.

Bár a terv átgondolatlan és költséges, mégis széleskörű támogatásra lelt az Orbán-kormány kistelepülési palackautomatákkal kapcsolatos elképzelése.

A Mol már korábban napvilágot látott, csoportszintű jelentése a hulladékágazat tavalyi veszteségugrását a palackvisszaváltás magas induló költségeivel magyarázza. Az év végére összesen mintegy 3200 automatát üzemeltek be; az utolsó negyedév során napi 6 millió palackot és dobozt kezeltek. További 1500 kézi visszaváltóponttal is leszerződtek. Emellett 14 településen 200 ezer gyűjtőedénnyel konyhaibiohulladék-begyűjtési kísérlet indult és országszerte 1100 textilhulladék-gyűjtőt is kihelyeztek. Esztergomban hulladékudvart adtak át és a megrendelt száz új gyűjtőjárműből 41-et megkaptak. Ágazatuk 2024-ben 31 milliárdot ruházott be. A koncessziós hulladékgazdálkodási tevékenység a zöld célok szempontjából sikeres, de nem egyszerű megtalálni a szabályozókkal az ezt fenntarthatóvá tévő összhangot - fogalmazott a területről a Mol áprilisi közgyűlésén Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.

A Mohu Mol tavalyi vesztesége 20-30 milliárd forinttal túlszárnyalja a teljes cégcsoport februárban nyilvánosságra hozott 2024-es jelentése alapján a "körforgásos gazdálkodásnak" nevezett hulladékipari szegmens nemzetközi számviteli előírások szerinti 20 milliárdos EBITDA- és 33 milliárdos "működési" veszteségét. Érdemes megemlíteni, hogy a körforgásos gazdálkodási üzletág bevétele, amely 429 milliárd forint, 14 százalékkal meghaladja a Mohu bevételeit. Ez arra utal, hogy a Mol körforgásos gazdálkodási tevékenységei között jelentős és nyereséges, koncesszión kívüli hulladékkezelési elemek is megtalálhatók.

Hálás szívvel tartozunk a guberálóknak!

A Repont-rendszer révén a tavalyi bevezetése óta már több mint kétmilliárd PET-palackot, fémdobozt és üveget sikerült visszaváltani – tájékoztatott nemrég a Mohu. Az idei év első negyedévére a korábbi 30 százalékról drámai módon 80 százalékra ugrott a visszaváltási arány. Jelenleg több mint 3000 automata és 1700 kézi visszaváltó pont működik az országban. Az ügyfelek körülbelül 80%-a boltban felhasználható kupont igényel, ami eddig összesen több mint 80 milliárd forintnyi értéket képvisel.

Guberálók aranykora: a középosztályé helyett inkább a rászorulók öntudatosságát növelte az új palackvisszaváltás

A Repont-alkalmazás révén a felhasználók 15-20 százaléka bankszámlára utal jótékony célokra, összességében pedig közel kétmilliárd forintot ajánlottak fel. Pethő Zsolt vezérigazgató a legnagyobb tisztelettel beszélt azokról, akik visszaviszik a palackokat, bár a Mohu nem említi, hogy sokan közülük guberálók. A boltok felelőssége, hogy a palackkezelési díj ellenében üzemeltessék, tisztítsák és ürítsék a visszagyűjtő gépeket - hangsúlyozzák a közleményben. Érdemes megjegyezni, hogy sokan kritikával illetik a jelenlegi állapotokat ezen a téren. A Mohu célkitűzései között szerepel, hogy Magyarország elérje az EU által megszabott 65 százalékos újrahasznosítási arányt és a 10 százalék alatti lerakási arányt. Ennek érdekében hulladékudvarokat alakítanak ki, építenek egy évi 360 ezer tonna hulladék feldolgozására alkalmas üzemet, megnégyszerezik a textilgyűjtők számát, és egymillió szelektív kukát osztanak ki ingyen.

Itt a fordulópont: az Orbán-kormány véglegesen felszámolja a problémás kukaholdingot, amely már régóta csak kudarcot okozott.