Amennyiben Ukrajna belép az Európai Unióba, fennáll a veszélye, hogy a kontinensre áramlanak a kontrollálatlan, kockázatos termékek.
Rengeteg ellenőrizetlen élelmiszer lepné el az egész Európai Uniót, így Magyarországot is Ukrajna uniós csatlakozásával - erről beszélt Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. A veszélyes termékek eláraszthatnák hazánkat is.
Ukrajna exportja már ma is képes 400 millió ember ellátására, és ha csatlakozna az Európai Unióhoz, akkor az európai piacokat teljesen uralhatná, miközben Magyarország az Európai Unión belül az általuk irányított agrárgyarmattá válna - vezette le szerdai sajtótájékoztatóján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének elnöke azt, hogy mi várhat Magyarországra, ha Ukrajna valóban csatlakozik az Európai Unióhoz. És ez még nem minden! Ezzel egyidőben ellenőrizetlen, veszélyes termékek lepnék el az egész Európai Uniót.
Szél István kiemelte, hogy Ukrajna csatlakozása komoly kockázatot jelenthet a magyar gazdák földalapú támogatásaira, mivel Ukrajna várhatóan a Közös Agrárpolitika költségvetésének egy jelentős részét, közel a negyedét igényelné.
„Kérlek, formáld át a szöveget saját stílusodban” – javasolta a szakértő.
Hozzátette, hogy mindez csupán a kezdet, mivel Ukrajna mezőgazdasági gépezetének rugalmassága lehetővé teszi, hogy könnyedén alkalmazkodjon új ágazatokhoz, így komoly fenyegetést jelenthet a teljes európai agrárpiac számára. Szél István részletezte, hogy Ukrajna földterülete a kontinens termőföldjének egyharmadát teszi ki, és a három legnagyobb agrárholding együttesen több földet művel, mint Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyék összesen.
- tette hozzá, majd hangsúlyozta: meglátása szerint Ukrajna napjainkban Európa "mezőgazdasági hátsó udvara", ahol a szabályozatlan GMO-k, a tilalmazott vegyszerek és az élelmiszerbiztonsági kockázatok egyre inkább teret hódítanak.
Kifejtette, hogy a háború előtt Ukrajnából 90 ezer tonna baromfihús érkezett az Európai Unióba, míg manapság ez a szám már 280 ezer tonnára nőtt. Ez a jelenség nem más, mint dömping, nem pedig valódi együttműködés, főként azért, mert a piac már most is néhány offshore vállalat irányítása alatt áll.
Ezért fontos, hogy mi magunk határozzuk meg, mit fogyasztanak a gyermekeink, és ne engedjük, hogy Brüsszel határozzon helyettünk.
