A szabadon bocsátott palesztin foglyok aggasztó beszámolókat osztanak meg a fogvatartásuk alatt tapasztalt körülményekről és a velük szemben alkalmazott kínzásokról.

Tucatnyi izraeli börtönből szabadon engedett palesztin mutatja a kínzás és éheztetés jeleit - közölte a Palesztin Foglyok Társasága nevű szervezet a legutóbbi, szombaton elengedett csoport után.

A Hamasz és Izrael között létrejött tűzszüneti megállapodás keretében 183 palesztin fogvatartottat engedtek szabadon izraeli börtönökből. Az Al Jazeera beszámolója szerint a szabadon bocsátottak közül többen kimerültnek és gyengének tűntek, amikor a busztól a gázai Hán Júniszban található Európai Kórház felé indultak. A helyszínen, a tömeg ünneplése közepette, sokan újra találkoztak szeretteikkel, ami felemelő pillanatokat teremtett számukra.

Az egyik szabadon engedett palesztin így nyilatkozott: "Az elmúlt 15 hónapban a legkegyetlenebb kínzásoknak voltunk kitéve... Az izraeliek embertelen módon bántak velünk. Az állatokkal jobban bántak, mint velünk."

Az Al Jazeerának nyilatkozó Vöröskereszt munkatársai mély felháborodásukat fejezték ki az izraeli börtönszolgálat eljárásai kapcsán. Különös figyelmet fordítottak a Ketziot börtönből szombaton szabadon bocsátott foglyok helyzetére, amely sok aggodalmat keltett a jogi és emberi jogi normák betartása miatt.

A beszámolók alapján a palesztin foglyokat úgy engedték szabadon, hogy bilincsbe vert kezeiket a fejük fölé emelve kellett tartaniuk. E közben egy feliratot viseltek, amely így szólt: "Az örökkévalóság népe nem felejt."

Az Al Jazeera értesülései alapján Husszam Sahín, egy palesztin rab, kórházi ellátásra szorul, miután börtönben, fájdalomcsillapítás nélkül hajtottak végre rajta egy műtéti beavatkozást.

A tűzszüneti megállapodás keretében az első hat hét során 33 izraeli túszt fognak szabadon engedni, akiket a Hamász tartott fogva Gázában. Ezért cserébe több száz palesztin foglyot bocsátanak szabadon, köztük olyanokat is, akik már hosszú éveket töltöttek el életfogytiglani börtönbüntetésük alatt Izraelben.

A január közepén elfogadott gázai tűzszüneti megállapodás egy bonyolult, háromfázisú konstrukción alapul, melynek egyik pillére egy kölcsönös fogolycsere, mely során a két fél hetente ereszt szabadon meghatározott számú foglyot. A megállapodás recseg, ropog, de működik, részletesen itt írtunk róla.

A megállapodás értelmében a gázai terrorszervezetek összesen 33, a 2023 október 7-i támadás során elrabolt túszt engednek szabadon; ebből három nő a fegyverszünet indításaként nyerte vissza szabadságát, szombaton további négy katonanő tért haza. A megállapodás teljesítése azonban már ekkor megbicsaklott, mivel Izrael eredetileg a második hétre várta az utolsó civil női foglyot is, azonban Arbel Jehudot nem a Hamász, hanem a Gázai övezet vezető terrorszervezetével társbérletben tevékenykedő Iszlám Dzsihád hurcolta el, mely az előírt időre nem tudta/akarta előkeríteni az által őrzött nőt.

Izrael a menetrend váratlan megváltozására hivatkozva felfüggesztette a fegyverszüneti megállapodás egyik kulcsfontosságú elemét, amely a palesztin menekültek Észak-Gázából való visszatérését érintette. Vasárnapra azonban a kisebb válság rendeződött: a Hamász ígéretet tett arra, hogy Arbel Jehud mellett két másik túsz is csütörtökön hazatérhet, ami meg is valósult. Ezzel párhuzamosan Izrael sikeresen elintézte, hogy szombaton további három túsz is visszatérhessen otthonaikba.

Ellentételezéseképpen Izrael összesen 1900 palesztin foglyot bocsát szabadon; az első hullámban 90 fogvatartott - 69 nő és 21 tinédzser (a legfiatalabb 15 éves) - érkezett a ciszjordániai Ofer börtönéből a Palesztin Hatóság székhelyére, Ramallahba, illetve Kelet-Jeruzsálembe. Izrael - ahogy az már korábban is többször megtörtént - beleegyezett gyilkosságért elítélt terroristák elengedésébe is. A második hullámban szabadon engedett 200 palesztin több mint fele például életfogytig tartó börtönbüntetéséből szabadult - miközben mások ellen még vádat sem emeltek az izraeli hatóságok. A második hullám foglyainak nagy részét Ciszjordániába, kisebb részét Gázába szállították, de a legveszélyesebbnek ítélt 70 rabot Egyiptom fogadta be.