Riasztó hírek érkeznek: Afrikából új, halálos vírus terjedhet el Európában. A harangok zúgása figyelmeztet arra, hogy komoly veszély fenyeget.

Több német szakértő, köztük Christian Drosten, a berlini Charité virológiai intézetének vezetője, Anna Sophie Herken, a GIZ igazgatósági tagja, és Andrea Ariik Malueth, a Kelet-afrikai Közösség (EAC) főtitkárhelyettese, figyelmeztetnek arra, hogy Afrika keleti területein a ritkábban előforduló nyersanyagok kitermelése súlyos zoonózisokkal járhat.

Ez a jelenség az, amikor állati vírusok "átlépik" a fajhatárokat és emberi fertőzéseket okoznak. Számos elmélet létezik arról, hogy a koronavírus is ezen a módon kezdte meg terjedését az emberek körében.

A szakértők véleménye szerint az afrikai térségben bányászott nyersanyagok, mint például a koltán, ón és lítium, létfontosságú szerepet játszanak az európai és német ipar működésében. Ugyanakkor a bányászati tevékenységek növelik az ember és a vadon élő állatok közötti találkozások számát, ami potenciálisan új járványok terjedésének melegágyává válhat.

A szerzők érvelésük alapját egy 2008-as eseményre építik, amely egy holland nőhöz kötődik. Ő Ugandában, a Maramagambo-erdő híres denevérbarlangjában fertőződött meg a Marburg-vírussal, amely súlyos vérzéses lázat okoz, és akár 88 százalékos halálozási arányt is mutathat. Szerencsére a fertőzés nem terjedt el Európában, amit részben a hatékony kórházhigiéniai intézkedéseknek köszönhetünk.

Ezzel szemben 2024-ben egy ruandai bányász hasonló módon fertőződött meg, az eset azonban súlyosabb következményekkel járt: 15 haláleset történt, köztük több egészségügyi dolgozó is meghalt.

A cikkük hangsúlyozza, hogy Kelet-Afrika biológiai sokfélesége miatt a világjárványok egyik legveszélyeztetettebb régiója. A népesség az elmúlt 15 évben több mint 100 millió fővel nőtt; az erdőirtás, a vadállatok túlzott vadászata, illetve a válságok miatt megnehezült állattenyésztés miatt sokan bushmeat fogyasztására kényszerülnek, ezzel jelentős kórokozó-kitettséget vállalva.

Ha egy jelenleg korlátozottan terjedő vírus - például a Marburg vagy az Ebola - légúti terjedésre alkalmasan adaptálódna emberek között, akár egyetlen repülőn utazó fertőzött is globális járványt indíthatna el.

A szakértők véleménye szerint a megelőzés és a gyors, összehangolt válaszlépések elengedhetetlenek a járványok kezelésében. Ugyanakkor sok régióban súlyos hiányosságok tapasztalhatók az alapvető járványügyi infrastruktúrában: például laboratóriumok, védőfelszerelések és képzett szakemberek terén. A 2024-es ruandai Marburg-járvány azonban rávilágít arra, hogy megfelelő felkészültséggel a hatások mérsékelhetők. Ebben kulcsszerepet játszott a Charité és a német Robert Koch Intézet támogatása, amely révén szakemberek diagnosztikai, kezelésbiztonsági és védőfelszerelés-használati képzéseket tartottak Kigali egészségügyi intézményeiben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jól megtervezett programok és a tudás átadása sokkal hatékonyabb védelmet biztosít, mint bármely más beavatkozási forma.

A 2014-es nyugat-afrikai Ebola-járvány, amely közel 30 ezer fertőzöttet és több mint 11 ezer halálesetet követelt, rávilágított arra, hogy a fertőző betegségek milyen gyorsan elérhetik a kritikus szintet, ha a megfelelő intézkedések késlekednek. Ebből kifolyólag elengedhetetlen a regionális együttműködés. A Kelet-afrikai Közösség (EAC) és a Német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) támogatásával a GIZ célja a helyi egészségügyi rendszerek megerősítése és a járványmegelőzéshez szükséges kapacitások növelése. A Charité és a Robert Koch Intézet szakembereivel közösen kórházi személyzetet képeznek ki a magas kockázatú kórokozókkal való biztonságos munkavégzésre, ezzel is elősegítve a tudomány és a fejlesztéspolitika szoros együttműködését.

A gazdasági aspektusok is kulcsfontosságúak: a hatékony egészségügyi rendszerek csak stabil és megbízható ellátási láncok révén működhetnek eredményesen.

A szakértők véleménye alapján a német fejlesztéspolitika célja az egységes engedélyezési rendszerek létrehozásának támogatása Kelet-Afrikában. Ez a lépés nemcsak a régió ellátási helyzetét javítja, hanem egyúttal kiszámítható kereteket teremt az európai befektetők számára is. Német vállalatok már aktívan részt vesznek az egyre növekvő egészségügyi piacokon Ruandában és Ugandában.

A cikk másik központi eleme a vakcinák előállítása:

jelenleg az Afrikában szükséges oltóanyagok kevesebb mint egy százalékát állítják elő a kontinensen.

A függés csökkentése érdekében Németország támogatja az afrikai kapacitások kialakítását. A GIZ a BMZ nevében többek között Ghánában segíti az oltóanyag-fejlesztést. A cél, hogy 2040-re a szükséges vakcinák mintegy 60 százaléka Afrikában készüljön. Ennek egyik szimbóluma a Ruandában létesülő új mobil mRNS-gyártó üzem, amelyhez német és európai szereplők is hozzájárulnak.

A szerzők kiemelik:

mindez jelentős pénzügyi és szervezési erőforrást igényel, ám Európa alapérdeke.

Az ottani járványok helyi szintű megfékezése világszerte életeket mentett, és a stabil egészségügyi rendszerek kulcsszerepet játszanak a régiós stabilitás és a globális ellátási láncok biztonságának megőrzésében. Éppen ezért a kelet-afrikai egészségügyi fejlesztések nem csupán szolidaritási aktusok, hanem a nemzetközi biztonságpolitika szerves részét alkotják. E megfontolások alapján Németország elkötelezett a térség igazságos és fenntartható egészségügyi infrastruktúrájának kiépítése mellett.