Ezt a várost sokan a magyar Jeruzsálemként emlegetik, ám mások más néven ismerik, amely szintén szorosan összefonódik a hely szellemiségével.

Az ország keleti határán található egy különleges város, amelyet sokan a magyar főváros második otthonának tekintenek, s ennek történelmi és kortárs okai is vannak. Sokan talán nem is tudják, hogy ezt a várost magyar Jeruzsálemnek is nevezik, és a hamvaiból újjászülető főnix szimbólumaként is emlegetik. A legtöbben azonban egyszerűen csak Debrecenként ismerik, ahol április 11-én különleges ünnepséggel köszöntik a Város Napját.

Történt, hogy 1693. április 11-én I. Lipót király egy különleges diplomát adományozott Debrecen számára, amely szabad királyi városi kiváltságokat biztosított. E jeles esemény emlékére a város minden évben megünnepli a Város Napját, ezzel tisztelegve a múltja előtt és megerősítve közösségi összetartozásukat.

A jelenkor izgalmas elképzelésekkel játszadozik, miszerint Debrecen a magyar vidék fővárosává válhatna. Lázár János építési és közlekedési miniszter nemrégiben, mintegy politikai diplomáciai megfontolásként, felvetette ezt az ötletet, amely a cívis városban valószínűleg kedvező fogadtatásra találna. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezen a kitüntető címre más városok is bátran pályázhatnak.

Debrecen ugyanakkor sok tekintetben és sokak szemében már most is egyfajta második főváros, ami annak a történelmi ténynek is köszönhető, hogy Kossuth Lajos a honvédelmi bizottmány nevében 1849. január 1-jén kiáltványt fogalmazott meg a főváros lakosságához az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözéséről:

Amikor a csatatér a főváros küszöbéhez ért, az országgyűlés úgy döntött, hogy a nemzet függetlensége és szabadsága védelmében ideiglenesen Debrecenbe helyezi át a törvényhozás és a kormány székhelyét.

A város 2025-ben az ország második legnépesebb városa, kétszázezernél is többen laknak ott. Területét tekintve (461,66 négyzetkilométer) azonban csak a harmadik, mert Budapest (525,09 négyzetkilométer) mögé Hódmezővásárhely zárkózik fel (487,98 négyzetkilométer).

Bár az ország minden zugában a költészet napját ünnepeljük, ne feledkezzünk meg a kálvinista Róma különleges napjáról sem, amelyet egykor a magyar Jeruzsálemként emlegettek. De vajon miért is kapta ezt a nevet? Kocsis Elemér püspök szavaival élve, az 1993. április 24-én tartott ökumenikus istentisztelet keretein belül, Debrecen szabad királyi várossá nyilvánításának 300. évfordulóján, választ kaphatunk minderre (Református Egyház, 1993.07.01):

Debrecen ősi lakói és polgárai a XIX. század közepéig városukat, a legnépesebb magyar települést, a magyar Sionnak és Jeruzsálemnek tartották. E város küldetése nem csupán földrajzi, hanem szellemi is: "Erdély és Magyarország világító lámpása", a tudományosság fellegvára, ahol Isten igéje tiszta fényként ragyog. E szorgalmas polgárok ereje és leleményessége kifogyhatatlan, hiszen a város legyőzhetetlen, mert rajta Isten áldása nyugszik. Micsoda bátor reménység kellett ahhoz, hogy soha nem építettek maguknak kőfalakból védelmet! "Nem védte falait bástya, torony, csak a hit" – írja Gulyás Pál varázslatos, mégis mélyen elgondolkodtató versében, a Debrecen, a kikötő című művében.

Most jöjjön a kihívás! Töltse ki kvízünket, és derítse ki, mennyire ismeri Debrecen rejtett kincseit és történelmét!