Európa megosztottá vált: drámai átalakulások formálják régiónkat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legújabb kutatása rávilágít, hogy Magyarország és a Balkán-félsziget a kontinens leggyorsabban felmelegedő és száradó területei közé sorolhatóak a klímaváltozás következményeként. Szabó Péter doktorandusz, az ELTE Meteorológiai Tanszékének elismert kutatója és a Másfélfok című szakmai publikáció szerzője volt a beszélgetésünk főszereplője.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti - derül ki a masfelfok.hu-n megjelent kutatásból.
A szakemberek a nyári hőmérsékletet és a csapadékot elemezték 1971-től a nemzeti meteorológiai szolgálatok állomáshálózatán alapuló, úgynevezett európai E-OBS adatbázis alapján, ami a felszíni megfigyeléseken nyugszik. Ezek alapján leginkább egy északnyugat-délkelet irányú melegedés figyelhető meg az elmúlt bő fél évszázadban - ismertette az InfoRádióban Szabó Péter, példaként említve, hogy míg Írországban egy fok alatti emelkedés volt - ami statisztikailag nem is szignifikáns -, addig a Balkánon, illetve hazánkban - és tőlünk keletebbre - három-négy fokot is melegedett a nyár, ami a globális átlagot jócskán meghaladja.
A csapadékadatok elemzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy Európa két részre oszlott. Az északi területeken, mint például Írország, Svédország és Dánia, körülbelül 30%-os növekedés figyelhető meg, míg a kontinentális térség többi részén – különösen hazánkban – 25-30, esetleg akár 40%-os csökkenés tapasztalható. Érdemes azonban óvatosan kezelni ezeket a számokat, hiszen például Portugáliában a csökkenés mértéke százalékosan kétszer akkora, mint Svájcban, ám milliméterben a helyzet éppen ellenkező. E jelenség mögött az áll, hogy Portugália nyáron szárazabb éghajlatú, ami jelentősen befolyásolja a csapadékeloszlást – hívta fel a figyelmet Szabó Péter.
A legfrissebb kutatások szerint a mi térségünk fokozatosan a szárazabb kontinentális éghajlat felé halad, ahol a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak lesznek. Az ELTE doktorandusza rámutatott, hogy míg Északnyugat-Európában az Atlanti-óceán hatása képes enyhíteni a globális felmelegedés hatásait, addig a Földközi-tenger hatása már nem olyan erős. Ennek következtében térségünk sokkal gyorsabb ütemben melegszik, mint a világátlag.
"A globális felmelegedés ugyanakkor nem egy lineáris folyamat" - mondta Szabó Péter. Európában a 2005-2010 közötti időszakban átmenetileg lassult, több országban meg is állt, a 2020-as évvel kezdődően azonban újra exponenciálisa emelkedik a hőmérséklet. Az elmúlt öt évben extrém mód érvényesültek a nagy hatások: történelmi aszályok, hirtelen jött árvizek, ami arra figyelmeztet: alkalmazkodási stratégiákra van szükség, ám ezek megvalósítása éppen e kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre költségesebb és nehezebben kivitelezhető lesz - emelte ki az éghajlatkutató.
