Jövőre emelkedik a minimálbér, azonban ezzel együtt nőni fognak az adók, járulékok és juttatások is.
Magasabb összeget vagy drágább ajándékot lehet adómentesen adni juttatásként, de nő a járulékalap is.
A kormány a minimálbér emelését véres lepedőként mutatta be, mintha ezzel valami nagyszerűt kínálna. Orbán Viktor a megállapodáskor "soha nem látott mértékű" emelésről beszélt, amikor bejelentette, hogy 2025-ben 9%, 2026-ban 13%, 2027-ben pedig 14%-os emelés várható. Jövő januártól a minimálbér bruttó 290 812 forintra nő, ám ez a változás nem csupán a dolgozók bérét érinti. Az emelkedés számos, a minimálbérhez kötött juttatás és adó növekedését is magával vonja. Az Andersen adótanácsadó részletes elemzése bemutatja ezeket a következményeket.
Ebben a témakörben pár változást villantottak fel. Például az emelkedő minimálbér összegéig adhatnak adómentes juttatásként a munkaadók pénzt sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásra, állatkerti belépőjegyekre, bérletekre
A csekély értékű ajándékokra vonatkozó szabályozás változásai is figyelemre méltók: amennyiben az ajándék egyedi értéke nem lépi túl a minimálbér 10%-át, ami 2025-ben 29 080 Ft-nak felel meg, az juttatás adókötelesnek minősülhet. Ez a szabály vonatkozik arra is, ha több munkavállaló vagy üzleti partner részére szerveznek vendéglátó eseményeket vagy szabadidős programokat, ahol az ajándéktárgyak összértéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át, ami 2025-re 72 700 Ft-ot jelent.
A személyi kedvezmény, melyhez a fogyatékosságra vonatkozó igazolás vagy határozat szükséges, lehetővé teszi, hogy havonta a minimálbér egyharmadának megfelelő összeget érvényesítsünk. Ezt az összeget száz forintra kerekítve számítjuk. A következő évben ez havi szinten 96 900 Ft adóalap-kedvezményt jelent, ami körülbelül 14 535 Ft megtakarítást jelent a személyi jövedelemadóban.
A megbízási jogviszony keretében dolgozók számára a társadalombiztosítási hozzájárulás megfizetése csupán abban az esetben válik kötelezővé, amennyiben jövedelmük a minimálbér 30%-át túllépi. Ennek következtében a határérték 87 240 forintra emelkedik.
Munkabérelőlegként is többet lehet majd utalni úgy, hogy még ne kelljen alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat. Ebben az esetben 1 454 000 forintot lehet így előlegként utalni.
Az adótanácsadó felhívta a figyelmemet arra, hogy bár több kormányzati tájékoztatásban már utaltak arra, hogy 2025-től a szochót a 2024-es minimálbér alapján kell majd teljesíteniük a megemelt minimálbérre bejelentett munkavállalóknak, ennek a jogszabályi keretei még nem kerültek véglegesen rögzítésre.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) rendszerében a megemelt minimálbér feletti közterhek megfizetése válik szükségessé ahhoz, hogy az évi 60 millió forintos EKHO-s jövedelem kedvező adózás alá tartozhasson.
A szocho maximuma 907 296 forintra nő, ami a különféle tőkejövedelmekre vonatkozik, beleértve a vállalkozásból kivont jövedelmet, az osztalékokat, az árfolyamnyereségeket, valamint az értékpapír-kölcsönzésből származó bevételeket.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül nő a mentesített keretösszeg, ami együtt jár a fizetendő adó összegének emelkedésével is. A napi tételes adó mértéke szintén változik.
A mentesített összeg is nő, ami alatt nem kell szja-t fizetni, ez garantált bérminimum esetén 20 852 minimálbér esetén 17 394 forint lesz jövőre.
Növekszik az átalányadózás abszolút értékhatára, amely a kiskereskedelmi tevékenységekre, valamint 2025-től az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján végzett postai közreműködői és egyéb tevékenységekre vonatkozik. Ezen esetekben a bevételi értékhatár 174 400 000 forintra emelkedik. Minden más tevékenység esetén viszont a határ 34 888 000 forint marad.
Az átalányadózók jövedelmének szja-mentes része emelkedik, és ezentúl 1 744 800 forintot fog kitenni.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára a havi kötelező járulékok összege a következőképpen alakul: minimum 53 798 forintot kell befizetniük társadalombiztosítási hozzájárulásként, valamint 42 530 forint szochó is terheli őket.
A biztosított társas vállalkozók, mint például azok, akik ügyvezetőként vagy tagként tevékenykednek egy Kft.-ben, de nem állnak munkaviszonyban, vagy akik jogviszony nélkül, de személyesen részt vesznek a vállalkozás működésében, számára a járulékalap minimuma a megemelt minimálbér. Ennek következtében a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja is legalább 327 150 forintot fog elérni.
