Szeretnél-e részt venni egy különleges élményben, ahol a pszichodráma eszközeivel felfedezheted a belső és külső harmónia megteremtésének lehetőségeit? Csatlakozz hozzánk, és tapasztald meg, hogyan válhat a játék és a kreatív kifejezés a lelki béke kulcsá
Zavargó, bizonytalan időszakunkban, amikor az erőszakos események mindennapossá váltak és értékeink válságba kerültek, egyre nagyobb szükség mutatkozik arra, hogy az emberek megtalálják és megőrizzék lelki egyensúlyukat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak, hatékonyan dolgozzanak, és rugalmasan alkalmazkodjanak a folyamatosan változó helyzetekhez. A pszichodráma ebben nyújthat segítséget, amely nem csupán filmes vagy színházi forma, hanem egy csoportos önismereti, személyiségfejlesztő és pszichoterápiás módszer. Ezt a megközelítést az 1930-as években Jacob Levy Moreno, osztrák-amerikai pszichiáter és szociológus dolgozta ki. Magyarországon a szakemberek már az 1990-es évek eleje óta használják, tanítják és tanulmányozzák ezt a módszert. Az "akarsz róla beszélni" kérdés helyett a résztvevőket inkább arra ösztönzik, hogy "el szeretnéd-e játszani" a felmerülő helyzeteket. Cikkünkben a konferencia eseményei mellett részletes összefoglalót találhatnak a módszerről, valamint szakértőink válaszolnak felmerülő kérdéseikre.
A pszichodráma és az értékek: Különböző nézőpontok integrálása címmel 2025 májusában Kolozsváron került megrendezésre az Európai Pszichodráma Képzési Szervezetek Szövetsége (FEPTO) nemzetközi konferenciája és éves közgyűlése. Az esemény lebonyolításáért a J. L. Moreno Pszichodráma Társaság (SPJLM) vállalta a felelősséget, szoros együttműködésben a Román Klasszikus Pszichodráma Egyesülettel (ARPsiC). A konferencia munkálatairól, a pszichodráma módszerének gyökereiről, alapvető kérdéseiről és eljárásairól részletes összefoglalót készítettünk, amelyben különböző forrásokat és szakértő beszélgetőtársaink tapasztalatait is felhasználtuk.
A FEPTO, a pszichodráma európai ernyőszervezete, több mint három évtizede, Belgiumban jött létre, és azóta 28 különböző ország 79 pszichodráma-szervezetét egyesíti. Az SPJLM 2000 óta aktív tagja ennek a közösségnek, míg az ARPsiC 2007-ben csatlakozott a sorhoz. A FEPTO évente megrendezett konferenciái és az azt követő közgyűlései nem csupán a tagszervezetek képviselőinek találkozási pontját jelentik, hanem lehetőséget biztosítanak a kapcsolatok elmélyítésére, az együttműködések kialakítására, valamint az új pszichodráma-irányzatok felfedezésére is. Ezek az események hozzájárulnak a szakmai fejlődéshez és a közösségi tanuláshoz, elősegítve a pszichodráma gyakorlatának gazdagítását.
Az SPJLM 1994-ben jött létre Kolozsváron, amikor németországi és magyarországi pszichodráma-szakértők, mint Hilde Gött a Pszichodráma Intézet Európáért (PIfE) képviseletében, valamint Gallus Klára és Sarkady Kamilla a Magyar Pszichodráma Egyesülettől, megalapozták az első erdélyi, román és magyar anyanyelvű pszichodramatikus generációt. Ezt követően 1995-ben alakult meg Bukarestben az ARPsiC, Giovanni Boria milánói pszichodramatikus kezdeményezésére, aki német és magyar kollégáitól függetlenül indított képzéseket különböző helyszíneken. A két romániai egyesület párhuzamosan fejleszti tevékenységét, és 2008 óta évente közösen rendezik meg a hazai pszichodráma-konferenciát.
Az idei FEPTO-eseménysorozatot Simona Vlad, az SPJLM alelnöke és a FEPTO jelenlegi titkára nyitotta meg, megalapozva ezzel a rendezvény hangulatát. A résztvevők üdvözlésére a FEPTO vezetőségi tagjai mellett a két szervező egyesület elnökei is sorra kerültek: Deák Attila (SPJLM) és Angela Ionescu (ARPsiC) köszöntötték a jelenlévőket. Simona Vlad emellett bemutatta a nemzetközi és helyi szervezőbizottság tagjait, valamint a műhelyfoglalkozások vezetőit, akik mind hozzájárulnak a rendezvény sikeréhez.
Ezután Simona Vlad egy rövid, ám tartalmas előadás keretében vázolta fel, hogyan változtak az értékek a különböző évszázadok folyamán. A Krisztus előtti időszakban az emberek és isteneik egyenlő szinten osztoztak az értékek világában, ahol azok vízszintesen, egymás mellett léteztek. Ezt követően azonban megjelent egy függőleges dimenzió: az istenek felemelkedtek, és a szellemi elit, az írástudók feladata lett, hogy közvetítsék és értelmezzék a magasabb rendű értékeket az emberek felé. Így a következő kétezer évben az értékek nem újonnan keletkeztek, hanem inkább felfedezésre kerültek. A 18. században azonban újabb paradigmaváltás következett be, amikor az ember elkezdte saját magának megteremteni az értékeket. Napjaink, a 21. század zűrzavaros világában a két tengely – az isteni és az emberi értékek – még mindig jelen van, de nem alkotnak koherens értékrendet. Régi rendszerekből elszigetelt értékeket vettünk át, ami gyakori értékütközéseket eredményezett. Ezért most, talán soha nem látott szükség van arra, hogy tisztázzuk az értékek kérdését, hogy életünk értelmet nyerjen.
A megnyitót dr. Bogdan Radu, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem előadótanára vezette, aki Az értékek elértéktelenedése - a jelen társadalmak politikai és társadalmi magatartásának gyors áttekintése címmel tartott vetített képes előadást. Az előadó hangsúlyozta, hogy az értékek kulcsszerepet játszanak a döntéshozatalban, ugyanakkor a mai világban számos zavaró tényező, vagyis "zaj" nehezíti meg a helyzetet. Ilyen zavaró tényezők közé tartozik a félretájékoztatás, a megértés hiánya, valamint a szokásos automatizmusok. Gyakran magától értetődőnek vesszük az értékeket, pedig bizonyos szituációkban, például elnökjelöltek televíziós vitái során, elengedhetetlen, hogy tudatosan figyeljünk rájuk.
Később arról beszélt az előadó, hogy az ún. posztmateriális korszakban a társadalmi-gazdasági fejlődés által elért jobb életminőség eredményeképpen az értékek két dimenzió mentén is változnak: a társadalom világiasabbá válik, illetve az egyén az önkifejezést és az élvezeteket részesíti előnyben. Szerencsére egyes hagyományos kulturális értékek mégis nagyon szívósan tartják magukat.
Az előadás során elhangzott, hogy a fiatalokat gyakran a nyitottság és a progresszív gondolkodás jellemzi, és sokan szabadabb, demokratikusabb egyéneknek tartják őket az idősekkel szemben. Azonban a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a fiatalok egyre inkább kiábrándultak a demokráciából, és politikai részvételük sokkal alacsonyabb, mint szüleiké. Inkább az online térben keresik a kapcsolódást, mivel a társadalom folyamatosan változik, és ezzel együtt az értékek is átalakulnak. Az értékrend követése nagymértékben függ a kontextustól, a személyiség sajátosságaitól és a konkrét helyzetektől - foglalta össze az előadó.
Az előadás számos felmérés összehasonlító elemzését tartalmazta, amelyeket a FEPTO tagállamaiban végeztek. A kutatások során feltett kérdések a vallásosságról, a hitről, az euthanáziáról, az abortuszról és a mássághoz való viszonyulásról szóltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a nyugat- és közép-kelet-európai országok lakói között jelentős különbségek figyelhetők meg a válaszokban, ami a kulturális és társadalmi értékek eltérő felfogására utal.
A kolozsváriak által Centralként ismert épület harmadik emeletén, a ClujHub konferenciatermében viszont teljes volt az egyetértés a 29 európai országból idesereglett 260 résztvevő között. Sok mosoly, nagy ölelések, amikor ki-ki összetalálkozott a rég nem látott kollégáival. De a nagy csoport bemelegítő gyakorlatai alatt olyanokkal is egymásra mosolyogtunk, kezet fogtunk, akiket most láttunk először életünkben. Noha csak angolul tudtunk társalogni, mégis néhány mondat után kiderült, van valami közös bennünk, több is, mint gondoltuk volna. A nagy csoportból kialakuló kis csapatok feladata végül az lett, hogy a maguk választotta értékeket Európának szóló rövid üzenetként foglalják össze. Egyik csapat ezt üzente: mindig legyen Európában szabadság (Freedom), egyenlőség (Equality), béke (Peace), együvétartozás (Togetherness) és derűlátás (Optimism) - vagyis FEPTO.
A konferencia következő két napjának programja a szakemberek számára készült, és egy izgalmas műhelymunkák sorozatát kínálta. Az esemény során párhuzamosan zajlottak az érdekesebbnél érdekesebb foglalkozások, melyek között számos figyelemre méltó cím szerepelt. Például Renée Oudijk a pszichodráma-elmélet posztmodern értelmezését mutatta be Hollandiából, míg Lázár Sarolta és Görög Ilona a mai világunkban keresett bölcsek kövét kutatták, felfedezve, hogyan találhatjuk meg saját utunkat a változó értékek tengerében. Hunya Csilla és Aszalós Péter egy különleges utazásra invitáltak minket, amely a kozmikus identitásunk integrálásáról szólt, míg Manuela Maciel a transzgenerációs pszichodráma és pszichogenealógia rejtelmeit osztotta meg Portugáliából. Eduardo Verdu Norvégiából a spiritualitás és a kapcsolódás pszichodramatikus felfedezésére hívott minket, míg Pavel Kornienko Oroszországból a párkapcsolati problémák pszichodramatikus kezelésének fortélyait tárt fel. Ezen kívül Sofia Symeonidou a szociális műhelyek szerepét vizsgálta az emberi jogok védelmében háborús környezetben, Angela Ionescu pedig a saját értékeink megfigyelésének fontosságát hangsúlyozta. Olena Stupak és Valentyna Skliar Ukrajnából a családi fotóalbumokon keresztül mutatták be Európa sokszínűségét, míg Margarida Belchior a szociodráma perspektívájából elemezte, hogyan támogathatják az iskolák a befogadó és békés közösségek kialakítását. Végül, Adriana Oachiș és Simona Vlad a túlzás paradoxonját vizsgálták, amikor az értékek elértéktelenednek. Az esemény tehát valóban gazdag programmal várta a résztvevőket, és remélhetőleg inspiráló tapasztalatokat nyújtott mindenki számára.
A konferenciát követően a szervezet közgyűlése vette kezdetét. A szövetség jelenlegi helyzete rendkívül kihívásokkal teli, hiszen tagjait közvetlenül sújtják a háborús és terrorista események. Ennek fényében a közgyűlés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy milyen konkrét intézkedéseket szükséges megtenniük annak érdekében, hogy az alapvető emberi jogok maximálisan érvényesüljenek a szakemberek mindennapi munkájában, legyen szó akár gyakorlati tevékenységről, akár kutatási feladatokról.
A FEPTO és Kolozsvár csodálatos élményekkel és tudással gazdagította egymást. Hálásak vagyunk ezért a gazdag és inspiráló találkozásért! Találkozunk jövőre Torinóban!
A szakmailag telített, fárasztó, ám nagyon sikeres napok után Simona Vlad és Görög Ilona pszihodramatikus válaszolt kérdéseinkre. Simona Vlad - az idei konferencia és közgyűlés szervező csapatának koordinátora - pszichodráma-kiképző és -terapeuta, aki 2010 óta vezet pszichodrámacsoportokat, 2018-tól az SPJLM elnöke, majd alelnöke, 2024 májusa óta pedig a FEPTO titkára. Görög Ilona pszichológus, pszichoterapeuta, pszichodráma-kiképző, szupervizor, különböző tisztségeket töltött be eddig az SPJLM keretében, jelenleg a társaságot (valamint a Pszichodráma Társaság Európáért, a PAfE-t) képviseli a FEPTO-ban. Kisebb megszakításokkal több mint tíz éve vesz részt a FEPTO képzéssel foglalkozó szakbizottságában.
A legutolsó FEPTO-találkozóra 2006-ban került sor Kolozsváron. De hogyan is sikerült ennek a gyönyörű városnak elnyernie a 2025-ös FEPTO-konferencia és éves közgyűlés megrendezésének megtisztelő jogát? A válasz mögött számos tényező és kemény munka áll. Kolozsvár gazdag kulturális öröksége, élénk tudományos közélete és vendégszeretete mind hozzájárultak ahhoz, hogy a város sikerrel pályázott a rendezésre. A helyi közösség és a szakmai szervezetek összefogása, valamint a város infrastruktúrájának fejlesztése is kulcsszerepet játszott a döntés meghozatalában. Az esemény nemcsak a város számára, hanem a résztvevők számára is különleges lehetőséget kínál a szakmai kapcsolatok erősítésére és a legújabb tudományos eredmények megismerésére.
Simona Vlad: A FEPTO vezetőtanácsától származó javaslatot az egyik alapító tag, a rendkívüli Teszáry Judit osztotta meg, aki magyar gyökereivel mindig is különösen közel érezte magához Erdélyt. Az SPJLM elkötelezett tagjaként ő is hozzájárult az európai pszichodráma közösségi életéhez. Kiemelkedő tagunk, dr. Horațiu Nil Albini, aki a szakmaiság és a pszichodráma művészetének elismert képviselője, néhány évig a FEPTO elnöki tisztségét töltötte be. Ezen kívül az SPJLM korábbi elnöke, dr. Varró Éva is jelentős elismerést vívott ki európai kollégái körében a különböző szakbizottságokban végzett odaadó munkájával. Így nem meglepő, hogy amikor hivatalosan bejelentették, hogy Kolozsvár ad otthont 2025-ben a FEPTO-konferenciának és -közgyűlésnek, a közönség viharos tapsban tört ki.
A konferencia témájának kiválasztása során számos izgalmas lehetőség közül kellett dönteni, de végül a „A pszichodráma és az értékek: Különböző nézőpontok tárgyalása és egyesítése” téma emelkedett ki. Ennek oka, hogy a pszichodráma nem csupán egy színházi forma, hanem egy mélyreható pszichológiai módszer, amely lehetőséget ad arra, hogy az egyének és csoportok felfedezzék saját értékeiket és identitásukat. A pszichodráma segítségével a résztvevők különböző élethelyzeteket jeleníthetnek meg, ezáltal lehetőség nyílik a személyes élmények és értékek reflektálására. Ez a módszer különböző nézőpontok integrálására is alkalmas, hiszen a résztvevők nemcsak saját maguk, hanem mások tapasztalatait, érzéseit is átélhetik, így egy gazdagabb és sokszínűbb diskurzus jöhet létre. Ezen a konferencián arra törekszünk, hogy a pszichodráma által felvetett kérdések és értékek mentén szembesítsük egymást a különböző kulturális, szociális és személyes nézőpontokkal. A célunk az, hogy egy közös térben találkozzunk, ahol a sokféleség gazdagítja a párbeszédet, és lehetőséget ad arra, hogy új perspektívák születhessenek. A pszichodráma tehát nem csupán eszköz, hanem hidat képez a különböző értékek és nézőpontok között, amely elősegíti a mélyebb megértést és az empátiát.
S. V.: Számos, társadalmi kihívásokkal foglalkozó témajavaslat érkezett, amelyeket az öt FEPTO-pszichodramatikusból álló nemzetközi tanácsadó bizottság alaposan megvizsgált. A bizottság tagjai között volt Eva Fahlström, a svéd pszichodramatikus, a FEPTO alapító tagja és az SPJLM tiszteletbeli tagja. Eva egy rendkívül erőteljes, vibráló és melegséget árasztó személyiség. A bizottság figyelmét az értékek témája keltette fel, hiszen napjainkban ez a fogalom egyre inkább jelszóvá vált, és gyakran elhasználódik. Célunk az volt, hogy letisztítsuk a fogalomról a gépies használat okozta port, és nyitott, kíváncsi szemmel közelítsük meg ezt a kérdést. A konferencián foglalkoztunk a hagyományos értékekkel, azok történetével, valamint azzal, hogy egy ma központi szerepet betöltő érték a jövőben akár a háttérbe is szorulhat. Szóba került az értéktúltengés veszélye is, amely az ókori görög filozófusok tanításain alapul, miszerint bármely értéket érdemes mérsékelni, hogy ne veszítse el értékjellegét. Továbbá, foglalkoztunk az értékellentétek kérdésével is. Az értékek témáját 28 műhelyfoglalkozás keretében, előadásokon és közös pszichodráma-foglalkozásokon dolgoztuk fel, gazdagítva ezzel a résztvevők tapasztalatait és megértését.
Belső békéjének megteremtése nem a legkönnyebb, de egyik legszebb életfeladata az embernek. Kalandvágyra, bátorságra, kitartásra van szükség hozzá, mintha csak hegyi túrára menne. Váratlan nehézségekkel, de nem sejtett szépségekkel is találkozhat az útján. Még jobb, ha e törekvésében hasonló felfogású társakra és kiváló segítőszakemberekre talál.
- Hogy zajlik a pszichodráma csoportfoglalkozás, és hogyan hat az a résztvevőkre?
Görög Ilona: A 10-15 fős csoport rendszeres, hosszú hónapokon át tartó találkozásait egy vagy két szakember vezetése alatt zajlik. A pszichodráma során a résztvevők különböző szerepeket öltenek magukra, és közösen elevenítik meg életeseményeiket, miközben támogatják egymást. Ez a biztonságos környezet lehetőséget ad arra, hogy új viselkedési mintákat próbáljanak ki, így aktiválva belső erőforrásaikat, felszabadítva elfojtott érzéseiket, és lehetőséget teremtve új kapcsolódási formák kialakítására. A szerepcsere – legyen szó másik személyről, tárgyról vagy akár pszichoszomatikus kérdések esetén egy belső szerv megformálásáról – különösen hatékony módszer a nézőpontváltás, az empátia és az önismeret elmélyítésére.
A pszichodráma világában a spontaneitás és a kreativitás kiemelkedő szerepet játszik, amit a szakemberek rendszeresen hangsúlyoznak. De vajon hogyan járul hozzá a pszichodramatikus munka ezen személyiségjegyek fejlődéséhez? A pszichodráma lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők szabadon kifejezhessék magukat, lehetővé téve számukra, hogy új nézőpontokat fedezzenek fel, és kreatív megoldásokat találjanak a problémáikra. Az improvizációs technikák révén a résztvevők megtanulják, hogyan lépjenek ki a komfortzónájukból, ami nemcsak a spontaneitásukat fejleszti, hanem hozzájárul a problémamegoldó képességük kibővítéséhez is. A pszichodráma tehát egy olyan teret teremt, ahol a kreativitás szabadon áramolhat, és a résztvevők felfedezhetik saját belső világukat, ezáltal gazdagítva személyiségüket.
G. I.: Gyermekként teljesen szabadon és természetesen viselkedünk, kreativitásunk pedig szinte végtelen. Azonban ahogy felnövünk, a család és a társadalom hatásai révén mindkettő fokozatosan elhalványul. A pszichodráma egyik fő célja éppen ezen kvalitások újbóli kibontakoztatása, hiszen a spontaneitás és a kreativitás alapvető emberi képességek, amelyek hozzájárulnak lelki egészségünkhöz és segítenek alkalmazkodni a kihívásokhoz. A spontaneitás azt a képességet jelenti, hogy egy adott helyzetre friss, de mégis megfelelő módon reagáljunk – élő, egyedi reakciókkal, nem pedig mechanikus válaszokkal. A kreativitás pedig új megoldások, nézőpontok és kapcsolódások felfedezését jelenti. A pszichodrámacsoport által kínált biztonságos, elfogadó és támogató környezetben a résztvevők képesek levetkőzni szorongásaikat, és bátorságot nyerni ahhoz, hogy újra szabadon kifejezhessék magukat, valamint kreatív megoldásokat találjanak saját helyzetükre vagy támogassák csoporttársaikat.
A pszichodráma önismereti csoportokban jellemzően városi, magasabb végzettségű fiatalok találkoznak. Felmerül a kérdés: vajon szükséges-e szélesebb körben is népszerűsíteni a pszichodrámát, és ha igen, milyen módon érhetjük ezt el? Ahhoz, hogy a pszichodráma elérhetőbbé váljon, több lépést is fontolóra vehetünk. Először is, fontos lenne az edukáció: tájékoztató workshopokat, előadásokat szervezni, ahol az érdeklődők megismerhetik a pszichodráma alapjait és előnyeit. Ezen kívül, a programokat különböző közösségi terekben, iskolákban vagy munkahelyeken is lehetne tartani, így elérhetőbbé téve a szélesebb közönség számára. A közösségi média és online platformok használata szintén kulcsfontosságú lehet, hiszen ezek segítségével könnyen elérhetjük a fiatalokat és más potenciális résztvevőket, akik talán nem is hallottak még a pszichodrámáról. Továbbá, érdemes lenne különböző szociális csoportokat, például hátrányos helyzetű fiatalokat vagy idősebb generációkat is bevonni, hogy a pszichodráma sokszínűsége és társadalmi hatása még szélesebb körben érvényesülhessen. Összességében a pszichodráma népszerűsítése nem csupán a módszer megismertetéséről szól, hanem a közösségek érzelmi és szociális fejlődésének elősegítéséről is.
G. I.: Mondhatnánk, hogy a módszer megalkotója is erre tötekedett. J. L. Moreno szerint egy valódi terápiás módszer végső célja nem lehet kevesebb, mint az egész emberiség gyógyítása. A pszichodráma sokoldalúan alkalmazható módszer, de fontos megkülönböztetnünk, hogy milyen céllal és milyen kontextusban használjuk: terápiás munkában, önismereti-, fejlesztő programokban, képzések részeként vagy nevelési célzattal. Egyes elemei hatékonyan beépíthetők más területekbe is, például a szervezetfejlesztésbe vagy az oktatásba. Bár a pszichodráma élményszerűsége és hatékonysága sokak számára vonzó, nem mindenki vesz részt benne szívesen. Vannak, akik inkább a verbális megközelítéseket részesítik előnyben, vagy a strukturáltabb formákat tartják komfortosabbnak.
- Hogyan látják a pszichodráma szerepét a 21. századi román társadalomban? Mekkora a módszer "hatósugara" a lakosság körében, mely rétegekhez jut el? Vannak-e különbségek a pszichodráma romániai, illetve nyugat-európai fogadtatását illetően?
S. V.: Egy jó évszázaddal a keletkezése után a pszichodráma továbbra is a módszer kidolgozója, dr. J. L. Moreno által kijelölt célközönségre irányul, amely nem több és nem kevesebb, mint az egész emberiség, ahogy Ilona is említette. A pszichodráma pszichoterápiás módszer, de egyszersmind annál jóval több. A szakemberek révén, akik ezzel a módszerrel dolgoznak, a pszichodráma Romániában is eljut a pszichoterápiás rendelőkbe, az iskolákba, cégekhez, egyházakhoz, orvosi rendelőkbe, börtönökbe és tanári szobákba, pártokhoz, civil szervezetekhez, közösségekhez. A pszichodráma által láthatóvá válik az ember belső, láthatatlan világa, és ezáltal megtörténhet az emberek között a valódi, a hiteles találkozás.
Bár Moreno Romániában látta meg a napvilágot, és az 1930-as években formálta meg a pszichodráma módszerét, hazánkban ez a megközelítés csak 1989 után kezdett elterjedni. E mögött néhány bátor német, magyar és olasz pszichodramatikus szakember áll, akik úttörőként képviselték ezt a módszert. Azóta Magyarországon már több mint ezer pszichodramatikus szakember dolgozik, és a számuk folyamatosan emelkedik. Jelenleg Romániában a pszichodráma módszerét hivatalosan elismeri a Romániai Pszichológusok Kollégiuma, valamint a Román Pszichoterápiás Szövetség is.
Az életminőségünket bármely életkorban alapvetően befolyásolja testi és lelki egészségünk. Ez a megállapítás különösen aktuális a mai, gyors ütemű, digitális világban, ahol a mindennapok rohanása és az online tér hatása mindennél fontosabbá teszi a belső egyensúly megőrzését.
Ahogyan testünk napi szükségleteit folyamatosan kielégítjük, úgy lelkünk egészségére és belső világunk harmóniájára is oda kell figyelnünk. Fontos, hogy gondolataink és érzéseink rendszerezettségét és tisztaságát időről időre ápoljuk, hiszen ez segíthet megelőzni a különféle lelki zavarok és betegségek megjelenését. A lelki karbantartás iránti igény kialakítása már fiatal korban elengedhetetlen, hogy felnőttként is képesek legyünk megőrizni belső egyensúlyunkat és jóllétünket.
Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: ha valakinek nehézségei adódnak a lelki világával, az nem a gyengeség jele, és nem szégyen szakember segítségét kérni. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a lelki segítők egyik alapvető elve, hogy a kliensnek kell először lépnie. Szerencsére manapság egyre kevesebb ember érzi cikinek, ha pszichológushoz fordul; ez a gyakorlat már-már a hétköznapi élet részévé vált. A volt szocialista országokban a társadalmi normák fokozatosan változnak, és egyre inkább eltűnik az a stigma, ami a lelki egészséggel foglalkozókat érinti, akár szakmai, akár ügyfélként. Számos módszer és szakember áll rendelkezésre, akik különböző képzéseket, előadásokat és műhelyfoglalkozásokat kínálnak, lehetőséget adva ezzel mindenkinek, hogy a saját igényeinek megfelelően válasszon a lehetőségek közül.
Akármilyen egyéni vagy csoportos megközelítést választunk, a befektetett idő és energia sosem vész kárba, hanem fokozatosan, de biztosan megtérül. A saját belső harmóniánk megteremtésével nemcsak jobban érezhetjük magunkat, hanem a családunk is egészségesebben működhet, és a munkahelyünkön is könnyebben teljesíthetünk. Társas kapcsolataink is javulhatnak, ahogy a jó közérzet és az életigenlő, építő szemléletünk kihat a környezetünkre. Ez a pozitív attitűd az egyén szintjéről kiindulva lassan elérheti a közösséget, és végső soron a társadalom egészét is. Így a belső béke fokozatosan külső valósággá válik.
A pszichodráma olyan sajátos személyiségfejlesztő-, önismereti- és terápiás csoportmódszer, amely cselekvésen és átélésen alapul. Erre utal a neve is, amely a görög pszikhé (lélek, szellem) és dráma (cselekedni, tenni) jelentésű szavakból tevődik össze. A módszer kidolgózója J. L. Moreno orvos, pszichiáter, szociológus, aki 1889-ben született Bukarestben, de gyermekkorában áttelepedett Bécsbe a családjával. Itt végezte a tanulmányait, és szakmai pályáját is itt kezdte. Ún. kísérleti színházában eleinte újsághírekből vett történeteket játszottak el a résztvevők, később már a saját életükből kiválasztott jeleneteket. Moreno felfigyelt arra, hogy ez utóbbiak mélyebben érintik a résztvevőket. Ezáltal ismerte fel, hogy a színházat a gyógyítás művészetévé lehet tenni. Évek múltán New Yorkba költözött, ahol későbbi feleségével és munkatársával, Zerka T. Morenoval együtt fejlesztették tovább az 1930-as években kidolgozott módszereit, a pszichodrámát, a szociodrámát és a szociometriát. Módszerei nem az egyént, hanem az egyénekből kialakuló csoportot, a csoporton belül létrejövő kapcsolatokat helyezik a figyelem és a pszichoterápia középpontjába.
A módszer alaptechnikái: a szerepcsere, az ún. többletvalóság, a tükrözés és a duplázás.
* A szerepcsere lehetővé teszi a másik ember szempontjának megismerését és azt, hogy a mások szemével lássuk magunkat.
A többletvalóság olyan élményt kínál, amelyben a történések nem csupán a valóságos események mentén bontakoznak ki, hanem a "másképp is történhetett volna" elképzelésével játszanak. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a visszafordíthatatlan és megismételhetetlen pillanatokat újraértelmezzük, ami segíthet a feszültség oldásában. Ezzel az alternatív nézőponttal könnyebbé válik a negatív élmények feldolgozása és elengedése, hiszen a múlt újragondolása újfajta perspektívát kínál.
* Tükrözéskor a jelenetet a főszereplő helyettese játssza el újra, amit a főszereplő kívülről szemlél. Miután átgondolta a helyzetet, észrevételeit megbeszélte a csoporttal és a vezetővel, újra eljátszhatja ő maga. A hangsúly itt az átértékelésen van.
A duplázás, más néven alter ego módszer, egy olyan technika, amely során az egyik csoporttag empátiával és megértéssel közelít a főszereplőhöz. Miközben a főszereplő háta mögött áll, igyekszik kifejezni azokat a nehezen megfogalmazható gondolatokat és érzéseket, amelyekkel a főszereplő küzd. Ez a támogatás lehetővé teszi, hogy a főszereplő visszahangozza azokat a részeket, amelyekkel azonosul, így saját problémáját is világosabban fogalmazhatja meg.
A jeleneteket követően a résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy megosszák élményeiket, ami segít nekik átélni a "nem vagyok egyedül ezzel a problémával, más is hasonló helyzetben van" érzését. Ez a közös tapasztalat nemcsak tanulságos, hanem lehetőséget ad arra is, hogy támogassák egymást, erősítve ezzel a csoport összetartó erejét. Az ilyen interakciók felszabadító és gyógyító hatással bírnak, miközben erősítik az önbizalmat és a közösségi érzést.
Az a gondolat, hogy életünk színpadán rögtönző színészként létezünk, rendkívül inspiráló. Olyan fontos, hogy a színház egy olyan teret kínáljon számunkra, ahol a hibáinkat is elfogadják, és ahol megtanulhatjuk, hogyan éljük meg az életünket gazdagabban és kreatívabban. Ebből a megközelítésből született meg a pszichodráma, amely az elme színházaként működik. Zerka T. Moreno szavai rávilágítanak arra, hogy a színház nem csupán előadás, hanem egy tapasztalás, amely segít felfedezni a saját belső világunkat.
A pszichodráma mellett számos rokon vagy arra épülő módszer létezik, mint például a szociodráma, amely a társadalmi interakciók és csoportdinamikák felfedezésére összpontosít. A bibliodráma a vallási szövegek dramatikus feldolgozását célozza, lehetőséget adva a résztvevőknek, hogy mélyebb kapcsolatba lépjenek a történetekkel. Ezen kívül ott vannak a gyermek- és kamasz-pszichodráma, amelyek a fiatalok érzelmi és szociális fejlődését támogatják kreatív módon. Végül, a transzgenerációs pszichodráma a családi történetek és minták feltárására összpontosít, segítve a résztvevőket abban, hogy megértsék, miként formálják a múlt tapasztalatai a jelen életüket.
A szociodráma koncepcióját Moreno alkotta meg, és lényege, hogy a fókusz nem az egyéni identitásokon, hanem a társadalmi szerepeken helyezkedik el. E módszer segítségével csoportok, közösségek és intézmények közötti konfliktusok, valamint társadalmi válsághelyzetek hatékony megoldására nyílik lehetőség. Továbbá, a kollektiv traumák feldolgozásában is jelentős szerepet játszik, lehetővé téve a közösségek számára, hogy közösen dolgozzanak a gyógyulás és a fejlődés útján.
A bibliodráma rendkívül gazdag és sokszínű megközelítései közül mindegyik közös jellemzője, hogy bibliai narratívák szereplőin és szituációin keresztül teremt kapcsolatot önmagunkkal, másokkal és Istennel. A történetek színrevitele révén egy komplex tapasztalási és tanulási folyamat zajlik, amely lehetőséget ad arra, hogy a modern ember különféle belső konfliktusait feldolgozzuk. Miközben mélyebb önismeretre teszünk szert, a Biblia tanításait is új fényben ismerhetjük meg.
A gyermek- és kamaszpszichodráma egy innovatív megközelítés, amelyet a kolozsvári születésű Kende Hanna pszichológus honosított meg Erdélyben és Magyarországon. A gyerekek számára a játék nem csupán szórakozás, hanem alapvető létszükséglet. A tinédzserek is előszeretettel merülnek el különböző szerepek világában. Kende Hanna által vezetett közös szerepjáték során a gyerekek fantáziáját és kreativitását mozgósítva feltárhatók és kezelhetők a bennük rejlő félelmek és szorongások. Ezen érzelmi és szellemi kihívások gyakran túl komplexek ahhoz, hogy a fiatalok szavakba öntsék őket, így ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek a saját nyelvükön, a játék által fejezzék ki magukat.
A transzgenerációs pszichodráma során a kliens életében megélt nehézségek gyökereit és lehetséges megoldásait a családi múltban, több generáción keresztül kutatjuk. Célunk, hogy feltárjuk azokat a családi mintázatokat, amelyek öröklődtek, legyenek azok működőképesek vagy éppen ellenkezőleg, diszfunkcionálisak. Ebből a mélyreható keresésből igyekszünk tanulni, hogy a múlt tapasztalatait felhasználva új utakat találjunk a jövő felé.
