Jelentős mértékben megnövekedett a hőhullámos napok száma.
Az Alföld és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta figyelemre méltó változásokat tapasztalhattunk: a hőhullámos napok száma 15-17 nappal emelkedett, amikor a középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot. Ezt az érdekes statisztikát a HungaroMet Zrt. osztotta meg a honlapján közzétett elemzésében.
A HungaroMet legfrissebb tájékoztatása szerint a nyári hőhullámok gyakorisága és intenzitása a klímaváltozás egyik legszembetűnőbb hatása térségünkben. Emellett jelezték, hogy jelenleg is kiterjedt hőség uralja Európa területeit, és Magyarországon is hőségperiódus vette kezdetét.
Ahogy a statisztikák is mutatják, 1901 óta jelentős változások történtek: a hőhullámos napok száma több mint 9 nappal nőtt, amikor a középhőmérséklet országos szinten legalább 25 Celsius-fokra emelkedett. 2024-ben különösen figyelemre méltó tendencia figyelhető meg, hiszen ezen a nyáron 36 napon keresztül tartotta ezt a napi középhőmérsékletet az országos átlag.
A változás trendje országszerte kedvező irányt mutat: a legkisebb mértékű, mindössze 1-2 napos hőmérséklet-emelkedés a középhegységek térségében figyelhető meg. Ezzel szemben a Nyírség, valamint a délnyugati határvidék, különösen Belső-Somogy és a Zala-dombság területein 3-6 nappal nőtt a hőhullámos napok száma. Az Alföld déli része és a Duna középső szakasza mentén azonban még drámaibb a helyzet: itt 1901 óta 15-17 nappal emelkedett a forró napok száma.
Hozzáfűzték: hőhullámnak minősítik, amikor több egymást követő napon tartósan teljesülnek a hőhullámra vonatkozó előírások. Az elemzés során hőhullámnak számított az a periódus, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot.
Két hőségperiódust összefüggőnek minősítettek abban az esetben, ha a két időszak között nem volt jelentős lehűlés. Ezzel szemben, ha a két hőség között a napi középhőmérséklet 21 Celsius-fok alá csökkent, vagy ha legalább három napon keresztül 25 Celsius-fok alatt maradt, akkor azokat külön álló periódusoknak tekintették.
Budapest belterületén már az 1900-as évek korai szakaszában is tapasztalhattunk olyan hőségperiódusokat, amelyek tíz napnál is tovább elnyúltak. Ugyanakkor voltak olyan esztendők is, amikor a fővárosban nem jelentkezett hőhullám, így a forróság elkerülte a várost.
Az 1961 és 1990 közötti időszakban mindössze két alkalommal, az 1970-es évek elején tapasztaltunk 10 napnál hosszabb hőségperiódust. Ezzel szemben 1991 és 2020 között már az évek felében előfordultak ilyen hosszú hőhullámok. 2024 nyarán a legkiterjedtebb hőhullám 27 napig tartott, csupán a 2018-as hőségfakadáshoz képest maradt el, amely 30 napig tartott.
Az idei nyár első hónapjában Nyugat-Európát két jelentős hőhullám sújtotta, amely számos régióban rekordmagas júniusi hőmérsékleteket eredményezett. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) előrejelzése szerint 2025 júniusa akár az öt legmelegebb hónap közé is beférkőzhet Európában. Magyarországon sem volt mentes a hőségtől: az előzetes adatok alapján a június eddig a második legforróbb hónap volt a 1901 óta mért időszakban.
