Demkó Trump döntése kapcsán megjegyezte: Irán kritikus pillanat előtt áll, ahol két lehetőség közül választhat: aláveti magát vagy szembeszáll. (VIDEÓ)
Bár Trump a kapitulációt reméli, Demkó véleménye alapján... ez nem jellemző az ajatollahok rendszerére, legfeljebb kompromisszumokra hajlandóak. Egy valószínű forgatókönyvet is felvázolt a szakértő.
A Mandiner Stratéga különkiadásában Pócza István és Demkó Attila mélyreható elemzést nyújtanak az Irán és Izrael közötti feszültség növekedéséről. A beszélgetés során szó esik Donald Trump döntéseinek mögötti motivációkról, valamint a konfliktus lehetséges következményeiről is, amelyek messze túlmutathatnak a térség határain.
Izrael már korábban is tett kísérleteket arra, hogy csapásokat mérjen Iránra, azonban a komolyabb károk eléréséhez olyan bunkerromboló fegyverekre lenne szükség, amelyek kizárólag az Egyesült Államok rendelkezésére állnak. Trump végül, noha kezdetben két hét gondolkodási időt ígért, gyorsan meghozta a beavatkozásra vonatkozó döntését.
Az amerikai hírszerzés eddig nem talált egyértelmű bizonyítékokat, amelyek Irán atomfegyverhez való közeledését alátámasztanák, és még Putyin is kétségeit fejezte ki a fenyegetettséggel kapcsolatban. Ennek ellenére Trump lépéseket tett, amit több republikánus politikus, köztük Steve Bannon és Tucker Carlson is bírálat alá vett.
Pócza azt firtatta, hogy a jelentős bizonytalanság ellenére miért kezdődött el a támadás. Demkó válasza pedig az volt, hogy...
Aki kezdetben nem vágyott háborúra, ám a siker vonzó képe végül rávette, hogy mégis döntést hozzon. Demkó nézete szerint Trump később igyekezett mérsékelni a konfliktus intenzitását, például azzal, hogy megakadályozta Hamenei ajatollah célzott eltávolítását.
Iránnak 60 nap állt rendelkezésére, hogy felfüggessze urándúsítási tevékenységét, de ezt nem tette meg. Bár hivatalosan civil célokra hivatkozik, atomprogramja egyértelműen katonai szándékokat sejtet, amit a jelentős befektetések is tükröznek. Mindeközben a lakosság évtizedek óta több ezer milliárd dolláros kárt szenvedett el a szankciók következtében.
Demkó véleménye alapján...
Az Egyesült Államok potenciálisan komolyabb károkat okozhat, de ezzel együtt politikai kockázatot is vállal Trump, aki kampányának középpontjában az örök háborúk befejezését helyezte el. Most viszont – hasonlóan Szulejmáni likvidálásához – ismét a neokonzervatívok nyomása és a pillanatnyi győzelem ígérete kerülhet előtérbe.
Az amerikai társadalom megosztott: míg a MAGA-tábor háborúellenes, egy vallásos, Izrael-párti réteg támogatja a fellépést. Demkó véleménye alapján... Netanjahu döntése indította el az eseményeket, Trump pedig kényszerpályára került. Bár felvetődnek összeesküvés-elméletek, hogy előre leegyeztették a támadást, Demkó ezt valószínűtlennek tartja.
Irán egy kritikus döntés küszöbén áll: aláveti magát, vagy bátran ellentámad. Miközben Trump a megadásra vár,
legfeljebb kompromisszumokra hajlandóak. Egy valószínű forgatókönyv az lehet, hogy Irán proxikon keresztül támad Izraelt vagy amerikai bázisokat, miközben tárgyalásokat színlel.
A konfliktus lehetséges irányai:
Demkó véleménye alapján... a konfliktus még csak most kezdődött, és "ez hosszú lesz". Egyetlen bomba is elrettentő erővel bírhat, és Irán célja nem Izrael elpusztítása, hanem önvédelmi képesség. Egy nukleáris Irán azonban nem feltétlenül jelentené Izrael végét, hiszen az izraeli elrettentő kapacitás - amerikai támogatással - hatalmas.
A tényleges károkat nehéz megítélni. Az IAEA szerint néhány létesítmény megsérült, de kérdéses, volt-e ott aktív nukleáris tevékenység.
Demkó véleménye alapján... a politikai nyilatkozatokat óvatosan kell kezelni: Trump győzelemről beszél, de a valós hatásokat nehéz pontosan mérni. "Science fiction", hogy Irán most beengedné az ellenőröket.
Pócza felvetette a világháború lehetőségét, amely új dimenziókat nyithat meg a globális politikai tájban. Az őszinte aggodalommal teli szavak mögött egy mélyebb elemzés húzódik meg, amely a feszültségek és konfliktusok összefonódására figyelmeztet. A történelem tanulságai arra intenek minket, hogy a béke megőrzése érdekében mindnyájunknak felelősséget kell vállalnunk.
Egy világháborúhoz nagyhatalmi nyílt összeütközés kellene, ami most nincs napirenden: sem Oroszország, sem Kína nem fog nyíltan beavatkozni Irán oldalán. Sokkal inkább abban érdekeltek, hogy Irán "vigye el a balhét", miközben az USA figyelme lekötött. Ez pedig Ukrajna számára is rossz hír, hiszen Demkó véleménye alapján... az USA bármikor ejtheti a támogatást, ha stratégiai érdekei máshová terelődnek.
Demkó három kiemelt fókuszpontot emelt ki:
Demkó zárásként reményét fejezte ki, hogy Irán gyorsan kapitulál, mert az iráni népnek is ez lenne a legjobb. Ugyanakkor figyelmeztetett: "ez nagyon csúnya irányba is elmehet", és akár globális gazdasági krízist is előidézhet.
