A lakáshitelezés szárnyal, és most megérkezett a piacon az izgalmas új 3%-os hitel!
Néhány héten belül debütál a 3%-os kamatozású Otthon Start lakáshitel, amely új lehetőségeket kínál a lakásvásárlók számára!
Ha valaki esetleg lemaradt az utóbbi napok eseményeiről, az alábbi fontos információkat mindenképpen érdemes figyelembe vennie:
A hitel kamattámogatása az állam által a bankoknak nyújtott pénzügyi támogatást jelenti, amely lehetővé teszi az adósok számára, hogy kedvezményes törlesztőrészleteket fizessenek. A kormány becslése szerint a piaci kamatok körülbelül 6,5%-on állnak, ezzel szemben egy 3%-os lakáshitel esetén, 25 éves futamidő mellett, 10 millió forint hitelösszegnél havonta körülbelül 20 ezer forint támogatást jelentene az adósok számára.
A maximális, 25 éves futamidő során 10 millió forintonként 6 millió forint kamatkedvezményt zsebelhetnek be az adósok, így 50 millió forintnyi kedvezményes hitellel akár 30 millió forint kamattámogatáshoz juthatnak hozzá a mostani piaci kamatszintből kiindulva.
A bejelentett Otthon Start lakáshitel 3%-os kamata kevesebb mint fele a piaci kamatszintnek. Áprilisban 6,62% volt a lakosság által felvett lakáshitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos kamata, májusban pedig kicsivel feljebb, 6,70%-ra emelkedett az MNB friss adatai alapján.
A minden egyéb költséget is tartalmazó THM (teljes hiteldíj mutató) ennél is magasabb volt, májusban elérte a 7,18%-ot,
Ez a szám 7,09%-ra emelkedett április óta, ami enyhe növekedést jelez. Érdemes hangsúlyozni, hogy a hitelfelvevők kamatai nem egységesek: a magasabb jövedelemmel rendelkező és nagyobb hitelösszeget kérő adósok gyakran kedvezőbb piaci ajánlatokat tudnak elérni.
A lakossági hitelpiac eddigi teljesítménye igazán figyelemre méltó, és az MNB legfrissebb adatai szerint május hónap még inkább felerősítette ezt a trendet. Ebben a hónapban a lakáscélú forinthitel-kihelyezés összesen 148,6 milliárd forintra rúgott, amelyből 117,9 milliárd forint piaci hitel volt, míg 30,7 milliárd forint a támogatott lakáshitelekből származott. Ez az összeg az előző év azonos időszakához képest, amikor 129,5 milliárd forint volt, figyelemre méltó, 14,7%-os növekedést mutat. Ráadásul az áprilisi adatokhoz viszonyítva is jelentős előrelépés történt, hiszen 14,5 milliárd forinttal nőtt a volumen.
A 2024-ben induló, majd 2025-re is intenzíven folytatódó lakáshitelezési fellendülést még inkább hangsúlyozza, ha az első öt hónap adatait összehasonlítjuk a tavalyi év hasonló időszakának számaival. 2023 januárjától májusig a bankok összesen 666 milliárd forintot folyósítottak, míg 2024 első öt hónapjában ez a szám 516 milliárdra rúgott. Ez éves szinten 29%-os növekedést jelent a lakáshitelezés terén.
Ezzel a lakáshitelpiac történelmi csúcsot ért el,
korábban sosem volt még példa arra, hogy januártól májusig ekkora nominális összegben vegyenek fel lakáshiteleket a magyarok.
A folyósított lakáshitel-szerződések darabszáma terén hasonló mértékű növekedés látszik, májusban 7598 szerződést kötöttek a magyarok, ez az áprilisi 6889-hez képest 10% fölötti növekedés. Ezzel az idei évben folyósított lakáshitelek száma a 34 ezret közelíti. Éves összevetésben valamivel kisebb, 9% fölötti a májusban látott növekedés, 2024 azonos hónapjában 6961 szerződéskötés valósult meg.
A májusi statisztikák szerint a felvett forintos lakáshitelek átlagos értéke túllépte a 19,5 millió forintot.
Az MNB legfrissebb adatai alapján májusban a lakáshitelek tőketartozása ismét rekordot döntött, meghaladva az 5981 milliárd forintos szintet.
Az MNB legfrissebb, májusi lakáspiaci jelentése rávilágít arra, hogy a 3%-os kamatozású támogatott CSOK Plusz hitel rendszerint magasabb átlagos összegekkel kerül folyósításra, mint a klasszikus piaci alapon nyújtott lakáshitelek. A jegybank februári statisztikái szerint a piaci lakáshitelek átlagos összege új ingatlanok építése vagy vásárlása esetén 27,1 millió forintot, míg használt lakások esetében 19,8 millió forintot tett ki. A gyermekvállaláshoz kapcsolódó, kedvezményes kamatozású CSOK Plusz esetében viszont ennél is magasabb átlagösszegeket regisztráltak: új lakásra 31,0 millió forint, használt ingatlanra pedig 25,1 millió forint jutott egy-egy szerződés alapján. Ez a tendencia teljesen érthető, hiszen azonos jövedelem mellett a kedvezményes kamatozású hitel lehetővé teszi a magasabb hitelösszegek igénybevételét.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese a Portfolio május végi Hitelezés 2025 konferenciáján előrejelzést tett közzé, miszerint az új kihelyezések volumene idén akár az 1600 milliárd forintot is elérheti. A bankszakma képviselői körében azonban markánsan eltérő nézetek fogalmazódtak meg a lakáshitelezési ciklus jelenlegi állapotával kapcsolatban. A résztvevők több mint fele (54%) úgy gondolja, hogy a 2023-as hitelpiaci mélypont után a fellendülés idén véget érhet. A legelterjedtebb vélemény szerint (45%) az új kihelyezések idén érik el a csúcspontjukat, és jövőre csökkenő trend várható, míg 9% már 2025-re is a lakáshitelezés visszaesését prognosztizálja.
Természetes, hogy a 3%-os lakáshitel bevezetése alapvetően átalakítja a piaci környezetet, még ha a kormány tervei szerint csupán az év utolsó négy hónapjában válik elérhetővé. Ennek a kedvező hitellehetőségnek köszönhetően, a meglévő törlesztőrészlet mellett, akár 42%-kal is megnövekedhet a jogosultak hitelkereslete. Például, aki jelenleg piaci kamatozású hitellel 30 millió forint törlesztését tudja vállalni, az az Otthon Start Program révén hasonló havi kötelezettségvállalással már majdnem 43 millió forint lakáshitelhez juthat hozzá.
Egy másik lényeges szempont, hogy az Otthon Start Program keretein belül az elvárt önerő mértéke alacsonyabb, mint a piaci hitelek esetében megszokott legalább 20%-os arány. A program lehetőséget biztosít a 10%-os önerő révén.
Olyan vásárlók is csatlakozhatnak a piachoz, akiket eddig a szükséges önerő hiánya akadályozott meg abban, hogy első lakóingatlanjukat megszerezzék.
Ez pedig újabb keresletnövekedést jelentene mind a hitelpiac, mind az ingatlanpiac számára.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón kifejtette, hogy az Otthon Start Program idei költségvetési hatása elhanyagolható lesz. Az előrejelzések szerint a kormány és a bankok között 12 hónapos elszámolás keretében fog megvalósulni a kamattámogatás. A miniszter hangsúlyozta, hogy az igénylők számától függően 2027 és 2029 között évi 50-150 milliárd forint közötti összegre lehet számítani a kamattámogatás terén. A széles sáv arra utal, hogy még nem lehet pontosan megjósolni, hányan fogják kihasználni ezt a lehetőséget.
A miniszter kifejtette, hogy egy 50 millió forintos hitel esetén a kamattámogatás mértéke 15-25 millió forint között mozoghat a 25 éves futamidő alatt. Jelenlegi kamatszintek alapján valószínűbb, hogy ez az összeg inkább 25 millió forint körül alakul, de a jövőbeli piaci trendek alapján elképzelhető, hogy a kamatok csökkenni fognak. Így hosszú távon a 15 millió forintos kamattámogatás is reális lehetőségként merül fel.
A két állításból világosan következik, hogy a kormány hány hitelfelvevőre számít. Ha a jelenlegi piaci viszonyok között egy hitelfelvevőre évi maximálisan 1 millió forint kamattámogatással kalkulálnak (amit a megjelölt 25 milliós keretből vonhatunk le), és 2027-re legalább 50 milliárd forintos költségvetési hatással számolnak, akkor a 2025-ös és 2026-os hitelek száma minimum 50 ezer lehet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A részletes jogi információkért kérjük, forduljon szakértőhöz.
