Brüsszelben magyar gazdák fejezték ki elégedetlenségüket és tiltakozásukat.

Személyesen nem fogadták Brüsszelben a magyar gazdák képviselőit az Európai Bizottságnál, ezért jelképesen - meg a biztonság kedvéért egy e-mailban - adták át az a 250 ezer aláírást, amelyben az agrártámogatások megtartása mellett és Ukrajna uniós csatlakozása ellen szólaltak fel.

Az agrárszektor képviselői által benyújtott petíciót a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárkamara (NAK) közösen indították el. A támogatók száma már elérte a 250 ezret, ami túlszárnyalja a kétszázezer fős gazdatársadalmat, ezzel jelezve, hogy a lakosság széles rétegei is azonosulnak a kezdeményezéssel. A felhívás nem volt sem túl hosszú, sem pedig bonyolult:

Brüsszel arra készül, hogy megfosztja a magyar gazdákat a területalapú támogatásoktól. Ezzel a forrással, amely nem csupán ajándék, hanem a szigorú uniós szabályok betartásáért jár, súlyos csapást mérnének a hazai mezőgazdaságra. Ez a lépés nemcsak a minőségi élelmiszereink előállítóit veszélyeztetné, hanem a hazai piacot is elárasztaná kétes eredetű import termékekkel, továbbá aláásná az élelmezésbiztonságunkat. Felháborító, hogy néhány magyar európai parlamenti képviselő is támogatja ezt a javaslatot. A magyar gazdák ennél sokkal többet érdemelnek! Elég a gazdák ellen irányuló hangulatkeltésből és zsarolásból! Határozottan kiállunk a gazdákért! Ne nyúljanak az agrártámogatásokhoz!

A brüsszeli testület központi épülete előtt mutatták be jelképesen az aláírásokat. Jakab István, a Magosz elnöke szerint az agrárium előtt álló jövő elfogadhatatlan a gazdák számára. Úgy véli, hogy a következő, 2028-tól érvényes uniós költségvetésből ki akarják hagyni közvetlen agrártámogatásokat, és az ágazat egyértelműen a vesztese lenne Ukrajna tervezett uniós csatlakozásának. Jakab elmondta, hogy az ukrán gazdaság már megmutatta a hatását, amikor Európát árasztották el gabonával, de a baromfiágazat is érzékeli az ukrán termelést: míg a háború előtt 90 ezer tonna ukrán baromfihúst hoztak az EU területére, 2023-ban már 280 ezer ezer tonnát.

Jakab István véleménye szerint Ukrajna csatlakozása komoly fenyegetést jelent az európai mezőgazdasági szektorra. Jelenleg, a háborús helyzet miatt, az ukrán mezőgazdaság kapacitásának 60-70%-át kihasználja, de ha sikerülne ezt 10-20%-kal növelni, akkor a fejlett nyugati technológiai megoldások és a rendkívül alacsony, mindössze két eurós órabér következtében a szomszédos országok gazdái számára nehezen elkerülhető nehézségek adódhatnak. Érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna hatalmas mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, hiszen az EU területén összesen 157 millió hektár művelésre alkalmas föld van, míg Ukrajnában ennek közel egynegyede, 41 millió hektár áll rendelkezésre.

"Az EU-ban mér régen kivont hatóanyagokat használnak Ukrajnában, génmódosított növénytermesztésük van és olyan szintű állattenyésztés, ahol az állatjólétnek a híres sem halljuk" - jelentette ki Jakab István. Megemlítette, hogy az EU-ban várhatóan hamarosan megszűnik a ketreces állattartás, ez azonban az ukrán termelést nem fogja érinteni.

"A Bizottság elnökasszonya vegye figyelembe, hogy a gazdák az Európai Unió területén szeretnének boldogulni. Nem csupán egy agrárszakmát bemutató múzeumként kívánják működtetni a földjeiket Európa szívében, hanem valós, aktív gazdálkodást folytatva, a helyi adottságok és erőforrások maximális kihasználásával kívánnak hozzájárulni a mezőgazdasági élethez" - tette hozzá a Magosz elnöke.

Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság még nem mutatta be a következő hétéves költségvetés egyetlen adatát sem, ezért nem lehet azt mondani, hogy a magyar gazdák aggodalmait egy létező előterjesztés alapozhatná meg. Sőt, még a magyar uniós elnökség alatt, tavaly decemberben az agrárminiszterek elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben hitet tettek - és ilyen módon ez az irányadó az Európai Bizottság számára is - a jelenlegi, több pilléren álló agrártámogatási rendszer megőrzése mellett.

Cseh Tibor, az Agrárkamara alelnöke úgy véli, hogy mire a brüsszeli javaslatok napvilágra kerülnek, a lényeges kérdések már "a füstös szobákban" eldőltek. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak számos új kiadást kell kezelnie, mint például a közös fegyvergyártás felgyorsítását, vagy a hitelből finanszírozott Covid utáni helyreállítási alapok törlesztését. Cseh Tibor emlékeztetett arra is, hogy a Bizottság már jelezte, közös kohéziós és agrárkassza létrehozására van szükség, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodók számára a nagyobb költségvetésből várhatóan sokkal kevesebb támogatás fog jutni. Jakab István véleménye szerint, bár a tagállamok között volt egy közös álláspont, a brüsszeli döntéshozatal gyakran a kormányok közötti rivalizálásra épít, ami megnehezíti az együttműködést.

Jakab István véleménye szerint jól ismerjük ezt a megosztó politikai stratégiát, amely ügyesen manipulálja a tagállamokat saját érdekeik alapján. A kérdés nem csupán az, hogy miként lehet az országokat egymás ellen fordítani, hanem az is, hogyan lehet ígéretekkel vagy engedményekkel rávenni a kormányokat bizonyos döntések elfogadására. Ez egy rendkívül kockázatos játszma. A közös agrárpolitikai keretek között olyan mértékű változásokra készülnek, amilyenekre még soha nem volt példa. Gyakorlatilag a jelenlegi rendszer megszüntetésére irányulnak a tervek – fogalmazott Jakab István a Magyar Hangnak adott interjújában.

Az Európai Bizottság reagált a magyar gazdák aggodalmaira. "Természetesen elismerjük azokat a nehézségeket, amelyekkel a gazdálkodók és a vidéki közösségek jelenleg szembesülnek. A közvetlen jövedelemtámogatás iránt nagyon elkötelezettek vagyunk, tehát ez a helyén van, és ott is marad" - szögezte le Újvári Balázs, mezőgazdaságért felelős szóvivő, aki kategorikusan kizárta, hogy a magyar - vagy bármilyen más európai - termelők pénze Ukrajnába kerülne. "Nagyon világossá kell tenni, hogy soha nem utaltunk át vagy irányítottunk át semmilyen mezőgazdasági támogatást Ukrajnának. A törvény értelmében a KAP-alapok az uniós gazdálkodók és az európai országok számára vannak fenntartva, ezt rendkívül egyértelművé kell tenni" - szögezte le Ujvári.

A gazdasági szervezetek képviselői azonban olyan határozottan távoztak Brüsszeltől, hogy ha szükség lesz rá, legközelebb akár traktorral is visszatérnek.