Brüsszel az Ukrajna felfegyverzésére szánt forrásokat inkább a hitelek visszafizetésére fordítja, ezzel új irányt adva a támogatási politikájának.
Újabb pénzügyi tétel érkezett az Oroszországtól szankciókkal lefoglalt eszközökből származó nyereség révén. Az Európai Bizottság legújabb határozata alapján, most először a megszokott fegyverkezési célok helyett a folyósított hitelek törlesztésére fogják fordítani ezt az összeget. Az uniós tagállamok azonban továbbra is jelentős kötelezettségekkel tartoznak Ukrajna irányába, és a jelek szerint a következő költségvetésből is bőven jut majd a fegyverkezésre. Így ez a döntés inkább technikai jellegűnek tűnik, mintsem a politikai hozzáállás valódi megváltozását jelezné.
Az Európai Unió múlt pénteken 1,6 milliárd euró - tehát mintegy 630 milliárd forint - rendkívüli nyereséghez jutott, amely az orosz központi bank befagyasztott eszközeivel termeltek meg. Ez a harmadik ilyen átutalás az EU számára, a 2024. júliusi első és a 2025. áprilisi második részlet után. A mostani összeg a 2025. első félévében felhalmozott bevételeket tartalmazza.
Ezek a nyereségek olyan forrásokból származnak, amelyeket az Európai Unió az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszióra reagálva helyezett zárolás alá. Bár az eszközök zárolása továbbra is érvényben marad, a belőlük származó kamatok felhasználhatók Ukrajna támogatására.
A korábbi két részlet vonatkozásában a források 90%-át az Európai Békekeret (EPF) kapta, míg a maradék 10%-ot az Ukrajna Eszközbe irányították, ezzel segítve Ukrajna védelmét. Az EPF kifejezetten az EU költségvetésén kívül alakult meg, mivel a hatályos szabályozások értelmében a közös költségvetésből nem finanszírozhatók olyan fegyverek, amelyek emberéletek kioltására alkalmasak.
Utóbbit ezzel szemben a költségvetés részeként kezelik, és elsősorban Ukrajna gazdasági stabilitásának biztosítására, újjáépítésének megalapozására hozták létre. Közös azonban, hogy ezek nagyobb részben hitel formájában jutottak el Ukrajnához, így azok visszafizetésére azóta létrehozták az Ukrajna Hitelkooperációs Mechanizmust (ULCM), amely vissza nem térítendő támogatást nyújt az országnak, hogy abból fizethesse vissza gyors kölcsöneit.
A harmadik részlet 1,6 milliárd eurójának 95%-át az ULCM-be irányítják, hogy támogassák Ukrajna visszafizetéseit. A fennmaradó 5% pedig az EPF-hez kerül, így...
az ukránok ebből már csak 80 millió eurót, tehát mintegy 32 milliárd forintnyi összeget költhetnek fegyverkezésre.
A fennmaradó több mint 1,5 milliárd ULCM-en keresztül kifizetett összeg csupán egy apró részét képezi az eszköz teljes, 45 milliárd eurós keretének.
Ez nagyobb részben az Ukrajna Eszköz makrogazdasági stabilizációt célzó hiteleinek visszatérítésére lesz használva, hiszen annak 50 milliárd eurós keretéből mindössze 17 milliárd volt nem visszatérítendő, míg az EPF eddig nagyjából olyan 10-11 milliárddal támogatta az ukrán fegyverkezést.
Természetesen, az EU tagállamai ezen túlmenően számos fegyveradománnyal és humanitárius segítséggel álltak Ukrajna mellé. A Kiel Intézet adatai alapján jelenleg...
Az európai nemzetek összesen 156 milliárd euróval segítették az ukránokat, és eddig további 100 milliárd euróra tették le a garanciát a jövőbeni támogatásra.
Bár az amerikai elnök pénteken esedékes találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel potenciálisan kulcsfontosságú lépés lehet a konfliktus rendezésének elindításában, az európai résztvevők meghívása az asztalhoz nem szerepel a tervben. Emellett a várakozások is mérsékeltek azzal kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Alaszkába látogatna.
Ez természetesen azt is jelenti, hogy a lehetőségekhez mérten csökken annak az esélye, hogy Ukrajna számára kedvező irányba haladjon a fejük fölött zajló tárgyalási folyamat. Míg mindenki abban reménykedik, hogy minél előbb véget ér a közvetlen fenyegetettség, a potenciális békét követően is valószínű, hogy jelentős összegek fognak áramlani az ukrán hadsereg fenntartására és készültségben tartására.
