Bombariadók: fontos, hogy figyelemmel kísérjük az érintett országokat, az iszlamista jellegű megnyilvánulásokat, valamint a szakmai szintű elkövetési módszereket.

Diákok a bombariadó miatt lezárt Vörösmarty Mihály Gimnázium előtt a Horánszky utcában - Fotó: Gulyás Ádám / Telex

Csütörtök délelőtt az ország számos iskolájában, összesen legalább 268 intézményben bombariadóval kellett szembenézni. Az eddig elvégzett átvizsgálások során azonban robbanószerkezetet nem találtak a hatóságok. A rendőrség nyomozása szerint a fenyegető üzenetek valószínűleg egyetlen forrásból származnak. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kiemelte, hogy ez a bombafenyegetés súlyos támadást jelent Magyarország biztonságára nézve. Ezzel szemben Gulyás Gergely, a kormányinfón, azt sugallta, hogy a tömeges fenyegetés mögött egy elmebeteg állhat.

Szerdán Bulgáriában is hasonló incidens történt, ahol több száz iskola kapott fenyegető levelet. Tavaly Szlovákia volt a következő állomás, idén pedig Szerbia került a középpontba. Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy ki vagy kik állhatnak a fenyegető e-mailek mögött, de több lehetséges forgatókönyv is felmerült. E témát Buda Péter, a nemzetbiztonsági szakértő és az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi főtisztje segítségével jártuk körbe. Emellett érdeklődtünk arról is, hogy a hasonló esetek kivizsgálásának folyamata hogyan zajlik.

Buda Péter megkeresésünkkor kiemelte, hogy a vizsgálat jelenlegi korai fázisában bizonyos dolgokról nem lehet és nem is célszerű véglegesen nyilatkozni. Mindazonáltal fontos, hogy a lehetséges forgatókönyveket figyelembe vegyük. A szakértő véleménye szerint a hatóságok már értesültek a szerdai bulgáriai incidensről, és emlékeznek a tavalyi szlovákiai eseményekre is, ami azt jelenti, hogy nem teljesen a nulláról kell újraindítaniuk a nyomozást.

A szakértő véleménye szerint ezek az esetek éppen arra világítanak rá, hogy nem feltétlenül a magányos őrült motiválja az eseményeket. A helyzet különösen érdekes, hiszen nehéz lenne logikai magyarázattal szolgálni arra, hogy miért éppen a három megnevezett országban zajlottak le ilyen incidensek. Ezek az országok nem rendelkeznek jelentős nemzetközi befolyással, sem anarchista, sem radikális iszlamista szempontból.

Arra a kérdésünkre, hogy elképzelhető-e, hogy egy bűnözői csoport szándékosan próbálta meg terhelni az állami szerveket, Buda kifejtette, hogy ez csupán az egyik lehetséges magyarázat. Megemlítette, hogy a három érintett ország akár egy határokon átnyúló bűnözői tevékenység elleni harc összefonódásában is érintett lehet, ami indokolhatná, hogy miért éppen ők lettek célpontok egy ilyen fenyegetés révén. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ebben az esetben logikusabb lenne, ha a szlovákiai incidens - amely kísértetiesen hasonlít a magyarországi eseményre - nem tavaly történt volna, hanem egy időben a magyar és bolgár esetekkel.

Ha csak a levél tartalmát nézzük, akkor az alapján úgy tűnik, hogy ez egy dzsihadista fenyegetés. De lehet, hogy csak a levélíró akarta ezt a látszatot kelteni.

A dzsihadista narratíva szempontjából fontos megjegyezni – és itt ismét hangsúlyozom, hogy ez csupán a szokásos mérlegelési folyamat része, amely a valószínűségek értékelésére irányul –, hogy Magyarország nem játszik jelentős szerepet a nemzetközi közvélemény színpadán. A terrorszervezetek célja ugyanis az, hogy vagy egy konkrét viselkedéstől eltérítsenek valakit, vagy pedig minél szélesebb körben keltsenek félelmet a társadalomban. Ebből a nézőpontból tekintve sokkal fontosabb országok léteznek hazánknál. – mondta a szakértő.

Buda Péter megállapítása szerint egy terrorszervezet számára semmiképpen sem indokolt, hogy a megtérülés elve alapján ilyen akcióhoz folyamodjon, hiszen a várt "nyereség" elenyésző lenne, ha összehasonlítjuk egy nagyobb nyugati városban végrehajtott hasonló cselekménnyel. Ezen túlmenően, egy ilyen támadás következményeként - a különböző titkosszolgálatok közötti együttműködés révén - azonnali riadót fújnak az összes európai, s valószínűleg az amerikai elhárító szervek is. Buda Péter tehát úgy véli, hogy ez a helyzet tipikus példája a sok zajnak, ami végül semmit sem ér, miközben a terrorszervezet magára vonja az elhárító hatóságok figyelmét.

"Feltűnő a fenyegető levél tartalma: túlságosan tipikus, túlságosan érződik rajta az, hogy "hiteles" akar lenni, hogy fel akarja sorakoztatni a "klasszikus" iszlamista toposzok mindegyikét"

- Emelte ki a titkosszolgálati szakértő.

Lehetséges-e, hogy a fenyegetés mögött egy külföldi titkosszolgálat művelete áll?

Buda Péter véleménye szerint, ha felmerül egy külföldi titkosszolgálati akció lehetősége, fontos alaposan megfontolni, mely országok érdekei fűződhetnek egy ilyen eseményhez. Ezen kívül célszerű figyelni a három érintett ország közötti lehetséges logikai kapcsolatokra is, mivel ezek jelentőséggel bírhatnak a helyzet megértésében.

"Tény, hogy egy ilyen fenyegetés, amely - ezt hangsúlyozzuk - eddig egyik esetben sem járt tényleges támadással, tehát megmaradt a fenyegetés szintjén - erősíti azokat a politikai narratívakat, amelyek Európáról mint az iszlamisták által megtámadott erődről beszélnek. Mindez egy olyan országban, ahol egy hasonló ideológiát képviselő párt a vezető erő, ezt a pártot erősíti - de csak addig, amíg ez nem jár komolyabb támadásokkal, hiszen ekkor már az kérdőjeleződhet meg, hogy képes-e ez a párt megküzdeni e kihívással" -mondta.

Buda megfogalmazása szerint Magyarország és Szlovákia politikai tája egyre bizonytalanabbá válik, különösen a kormánypártok tömegbázisának instabilitása miatt. Ezzel párhuzamosan Bulgáriában olyan koalíció működik, amelynek élén egy nyugatos párt áll, míg a koalíció másik két tagja kifejezetten szélsőjobboldali és oroszpárti nézeteket képvisel. Ezen különböző irányzatok miatt a koalíciót "Frankenstein-koalíciónak" nevezik, utalva arra, hogy mesterségesen összerakott, egymással nehezen összeegyeztethető elemekből áll. A szakértő véleménye szerint a felerősödő terrorfenyegetés különösen kedvez a koalíció azon pártjainak, amelyek az európai mainstream ellen foglalnak állást.

Mindezek fényében Buda Péter véleménye szerint viszonylag könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy egy ilyen lépés legfőbb haszonélvezője valószínűleg Oroszország.

Az orosz titkosszolgálatok számára egy olyan jól bevált eljárásról van szó, amely évtizedek óta a tarsolyukban van, és amelyet rendre alkalmaznak, amikor a helyzet megkívánja. Ez az úgynevezett aktív intézkedések módszere, amelytől soha nem riadtak vissza, és mindig is készséggel éltek vele.

"A hidegháború időszakában például a francia-német feszültséget próbálták szítani fiktív náci szervezetek által francia címekre küldött fenyegetésekkel. Hangsúlyozandó a kontextus: jelenleg a hidegháborúhoz hasonló, sőt, egyes értékelések szerint azt meghaladó intenzitással zajlanak hasonló akciók Európában orosz háttérrel, annak érdekében, hogy a háborús küszöb alatti módszerekkel ássák alá az egységes európai védekezési szándékot és képességet, hogy aztán Európa anélkül veszítse el ezt a háborút, hogy ő maga belekezdett volna."

De Buda Péter kiemelte: ezek csupán munkahipotézisek, amelyek mentén egy ilyen vizsgálat el tud indulni.

"Lehet, hogy egy most kevésbé valószínű verzió fog végül "győzni," de az is lehet, hogy valami teljesen más, amire eredetileg nem gondoltunk"

- mondta.

Friss információk szerint Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, mivel véleménye szerint a tavalyi csehországi és szlovákiai események mögött orosz érdekek állnak. Kiemelte, hogy Michal Koudelka, a cseh titkosszolgálat vezetője is erről beszélt. Tompos a közösségi oldalán megosztott egy képet, amelyen az a levél látható, amelyet a magyar iskolák kaptak, valamint egy másik, amelyet tavaly mintegy 1000 szlovák iskola részesült. A két üzenet kezdőmondata szó szerint megegyezik, a tartalmuk pedig szintén hasonló: mintha radikális iszlamisták írták volna, akik az adott ország kormányának iszlámellenes lépéseire reagálnak.

Buda Pétertől érdeklődtünk a vizsgálatok menetéről is. Hogyan lép közbe a rendőrség, és mit tehetnek a titkosszolgálatok? Buda Péter elmondta, hogy az ilyen helyzetekben az egyik legelső lépés a nemzetközi partnerszolgálatokkal való együttműködés felvétele. Az iszlamista terrormozgalmak vonatkozásában ugyanis néhány nyugati hírszerző ügynökség sokkal mélyebb és részletesebb információkkal rendelkezik, mint a magyar szolgálatok, ami elengedhetetlen a hatékony fellépéshez.

Amennyiben e forrásoknál nem keletkezett információ erről a fenyegetésről, úgy szerinte nagy valószínűséggel ki lehet zárni azt, hogy valóban iszlamista hátterű akcióról van szó.

Már csak azért is, mert az akció lényege nem titkos - a terrortámadás célja éppen az, hogy minél szélesebb körben elérje a hírt. Kizárt tehát, hogy a szóban forgó csoportok között ne kerüljön szóba a támadás, amennyiben valóban iszlamista motivációval bír.

"A felderítés és vizsgálat elsődleges lépése kétségtelenül a rendelkezésre álló informatikai nyomok alapos átvizsgálása. E folyamat során gyakran sok mindenre fény derülhet, még akkor is, ha látszólag semmi nem bukkan elő. Gondoljunk csak egy erőszakos bűncselekmény helyszínére, ahol egyetlen helyszínelői nyom - legyen az ujjlenyomat, szőrszál vagy DNS-minta - sem található. Ilyen esetben arra a következtetésre juthatunk, hogy egy rendkívül ügyes elkövető áll a háttérben, aki mesterien ügyelt arra, hogy eltüntesse minden nyomot."

Buda szerint minél profibb az elkövető, annál biztosabb, hogy állami szereplőről van szó. "Persze figyelmetlenséget a legprofibbak is elkövetnek. Van erre is bőven példa a legjobbak, így akár az izraeli vagy éppen orosz szolgálatok részéről is. Ennek esélye állami szereplős hátterű akcióban jellemzően akkor nagyobb, ha valakit egyszerűen felbérelnek erre a célra, aki felett nincsen állandó operatív kontrolljuk" - magyarázta a szakértő.

Ebben az esetben lényeges megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy az elkövető saját maga sincs teljesen tisztában azzal, kitől kapta a megbízást, vagy esetleg téves információkkal rendelkezik (ezt az eljárást hamis zászlós műveletnek nevezik). Ennek következtében, bár nyomozás indulhat, a valódi megbízó kiléte rejtve maradhat, vagy éppen ellenkezőleg, nem a tényleges megbízó személye kerülhet a figyelem középpontjába.

A nyomok eltüntetése sokszor nem teljes törléssel valósítható meg - mint például egy ujjlenyomat esetében - hanem maszkolással, félrevezetéssel. Buda Péter szerint ezek a módszerek is nagyon árulkodóak lehetnek a tekintetben, hogy ki állhat az akció mögött. "Vannak jellemző jegyek, illetve feltűnhetnek olyan informatikai szempontból releváns információk, amelyek tipikusan egy adott elkövetői kör irányába mutatnak" - mondta.