Bértranszparencia: a dolgozók egyre inkább érdeklődnek afelől, hogy milyen alapelvek és szempontok alapján hoz döntéseket a vezetőség a fizetésekkel kapcsolatos ügyekben.
Szorít az idő, de a munkáltatók és a munkavállalók is bizonytalanok abban, mit hoz majd a kötelező bértranszparencia. Jövő nyártól a hazai vállalatoknak is átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy az azonos, vagy hasonló értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak a dolgozóik. Egy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, míg a munkavállalók attól félnek, hogy nyilvánossá válik a fizetésük. A PwC Magyarország és a Profession.hu most közös programot indít a bértranszparenciával kapcsolatos tévhitek felszámolásáért és a zökkenőmentes átmenetért, olvasható a PwC Magyarország sajtóközleményében.
Az EU bértranszparencia direktívája 2026 közepéig ad időt a tagállamoknak, hogy kidolgozzák a megfelelő szabályozási hátteret a bérek átláthatósága érdekében. Ettől kezdve a vállalatoknak objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló, átlátható bérstruktúrával kell majd rendelkezniük, ami lehetővé teszi, hogy az elvégzett munka értéke összehasonlítható legyen, és a munkavállalók ennek megfelelően kapják a díjazásukat.
A Profession.hu, mint Magyarország vezető toborzási és munkaerőpiaci megoldásokat kínáló platformja, valamint a PwC Magyarország, az üzleti, adó- és jogi tanácsadás, valamint könyvvizsgálat területén nemzetközi szinten is meghatározó cégcsoportja közös programot indított, hogy gyakorlatias módon támogassák a vállalatokat a bértranszparencia elvárásainak megértésében és alkalmazásában.
Magyarországon a nemek közötti bérkülönbség meghaladja a 17 százalékot, ami azt jelzi, hogy a nők átlagosan jelentősen kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik.
Számos uniós rendelkezés írja elő a nemek közötti egyenlőséget, azonban az elméletet még nem igazán sikerült a gyakorlatba átültetni. EU-szinten a nők átlagosan közel 13 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, ez az érték Magyarországon még magasabb, 17 százalék. Az EU bértranszparencia direktívája (PTD) a közszférára és a versenyszférára is vonatkozik majd, emellett nem csak az alapbért érinti, hanem kiterjed a teljes bérezési rendszerre, beleértve a bónuszokat és egyéb juttatásokat is.
Az Adózóna által megjelent cikkek és elemzések széles spektrumot ölelnek fel az adózás világában. Ezek a tartalmak nemcsak tájékoztatják az olvasókat a legfrissebb jogszabályi változásokról, hanem mélyebb betekintést is nyújtanak az adózási stratégiákba és a gyakorlati alkalmazásokba. Az Adózóna írásai különféle témákra fókuszálnak, beleértve a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az áfát és más pénzügyi kérdéseket, segítve ezzel a szakembereket és a magánszemélyeket abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzanak. Az elemzések hiteles forrással szolgálnak a legújabb trendekről és gyakorlati tapasztalatokról, lehetővé téve, hogy az olvasók lépést tartsanak a folyamatosan változó adózási környezettel.
"A Pay Transparency Direktívától azért várhatunk valódi változást, mert áthidalja az elmélet és a gyakorlat közötti hézagot: egyedülálló módon olyan konkrét előírásokat tartalmaz, amelyekkel ténylegesen beavatkozik a vállalatok bérezési gyakorlatába. Előírja az objektív szempontokon alapuló bérezési struktúra kialakítását, a bérezési rendszerek átláthatóságának növelését, az éves bérriport-jelentést a nemek közötti bérszakadékról, és többletjogokat biztosít a munkavállalóknak az érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében" - mutatott rá Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője.
A munkavállalók nem annyira a konkrét bérösszegekre kíváncsiak, hanem arra, hogy a bérezési szempontok világosan és érthetően legyenek bemutatva.
A bérátláthatóság körüli diskurzusban számos félreértés terjedt el, és sokan tévesen azt gondolják, hogy a PTD (Bérátláthatósági Irányelv) következtében néhány éven belül mindenki hozzáfér majd az egyéni béradatokhoz. Azonban fontos tisztázni, hogy az EU nem követeli meg a konkrét bérek nyilvánosságra hozatalát. A fő cél inkább az, hogy az értékelési és bérezési rendszerek átláthatóak és érthetőek legyenek, valamint hogy megszüntessék a diszkrimináció lehetőségét.
A PwC legújabb kutatása rámutat arra, hogy a munkavállalók számára nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy mindenki tudja, mennyit keres a másik. Sokkal lényegesebb számukra, hogy világosan lássák, a vezetőség milyen elvek és szempontok alapján hoz döntéseket a bérezéssel kapcsolatban. Azonban sok szervezetnél ezek a kritériumok sajnos továbbra is ködösen maradnak.
A PwC és a Profession.hu közötti együttműködés nem csupán edukációs célokat tűzött ki, hanem reagál a vállalatok körében tapasztalható bizonytalanságra is. A hazai jogszabályok még nem kerültek véglegesítésre, így sok szervezet számára nehezen átlátható, hogyan is kezdjenek hozzá a felkészüléshez. A kampány, amely közösségi média megjelenések, podcastok, videók, szakmai cikkek és tanulmányok mellett élő eseményeket is magában foglal, arra hivatott, hogy segítséget nyújtson a cégeknek az EU-s irányelv alapján. Ez az irányelv már most számos gyakorlati útmutatót kínál a transzparens bérezési gyakorlatok kialakításához, így a vállalatok számára értékes kapaszkodót jelent.
