Felfedeztük a magyar üzem világát, amely bátran néz szembe a globális kihívásokkal - képgaléria.

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás - Évente 35 ezer tonna textília megy keresztül a Textrade székesfehérvári válogató üzemén, de ez a mennyiség tovább nőhet a Mohuval történt megállapodás után

A világ egyik legnagyobb környezeti terhét jelentő iparág nyomait éppen Magyarországon igyekeznek eltüntetni a leghatékonyabb módszerekkel. Európa nyugati részén már csupán átlagosan 2,5 alkalommal viselik el egy-egy ruhadarabot, miközben a gyors divat (fast fashion) termékek özönlése egyre inkább elárasztja kontinensünket, amelynek következményeit nehéz figyelmen kívül hagyni.

A helyzetet csak még inkább súlyosbítja, hogy az...

Európai Unióban egyelőre nem létezik olyan egységes jogi környezet, amely definiálná a textilhulladék-kezelését,

Persze, szívesen segítek! Kérlek, írd le, milyen szöveget szeretnél egyedivé tenni, vagy adj meg néhány részletet, amire építhetek.

mikortól meddig nevezhető hulladéknak a textiltermék.

Ráadásul még türelmesen várakoznunk kell az uniós irányelvre is, amely arra kötelezné az összes tagállamot, hogy a hazánkban már létező kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) bevezessék. Ugyanakkor az ipari elemzők prognózisai szerint a következő 10-15 évben jelentős átalakulások várhatóak az európai jogszabályozás terén.

Ezen ismeretek birtokában tettük látogatásunkat a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló Textrade Kft. székesfehérvári létesítményébe.

Ahol évente 35 ezer tonna lakossági és vállalati (például vendéglátás, szállodák stb.) textilhulladékot kezelnek, és ennek 55-65%-ából újrahasználható ruházati termékek készülnek.

A Textrade eddig 1500 textilgyűjtő konténerrel támogatta a lakosságot abban, hogy fenntartható módon szabaduljanak meg a feleslegessé vált ruháiktól. A növekvő hulladékprobléma miatt azonban sürgető szükség van olyan innovatív megoldásokra, amelyek biztosítják, hogy ezek az anyagok ne a kommunális szemétbe, vagy még rosszabb esetben a természetbe kerüljenek. A textilgyűjtő konténerek kihelyezése tökéletes válasz erre a kihívásra, hiszen ezekbe a gyűjtőhelyekre elhelyezett ruhák szakszerűen szétválogatásra kerülnek, lehetőséget biztosítva arra, hogy a lehető legnagyobb részüket újrahasznosítsák. A Mohu érkezésével a kihelyezett konténerek száma megduplázódott, a jövőbeli cél pedig, hogy néhány éven belül elérjék a hatezres konténer állományt. Az intézmények, nagyáruházak és önkormányzatok a Mohu-nál jelezhetik igényüket új gyűjtőkonténerek elhelyezésére. Krain Tamás, a Mohu textilhulladék kezeléséért felelős termékmenedzsere hangsúlyozta, hogy két fő célkitűzésük van: a minél szélesebb területi lefedettség elérése, valamint az újrahasznosítás hatékonyságának növelése. Terveik szerint átlagosan 1600-1700 lakosra szeretnének egy konténert biztosítani, ezzel országos szinten hozzájárulva a textilhulladék kezeléséhez. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a speciális konténerek a magyar Caadex Kft. gyártásában készülnek.

Egy-egy ilyen konténerbe 200-230 kilogrammnyi ruhanemű és textilek férnek el. Természetesen a helyszíntől függően változhat a megtelt konténerek száma; van, ahol naponta szükség van az ürítésre, de általában hetente legalább egy-két alkalommal megtelnek. Az ürítési folyamat kézi módszerrel zajlik, és noha az új generációs konténerek korszerű biztonsági rendszerekkel vannak felszerelve, sajnos előfordul, hogy megpróbálnak betörni ezekbe, vagy még élőállatokat is elhelyeznek a ruhák között.

Egy szívmelengető történet bontakozik ki előttünk: egy lelkes apuka véletlenül a gyermeke téli kabátjával együtt a családi megtakarítást is kidobta. Azonban a sors iróniája, hogy a pénzt végül megtalálták a Textrade székesfehérvári válogatójában. Az ott dolgozók nemcsak a munkájukat végzik, hanem a közösség lelkét is képviselik, hiszen sikerült visszajuttatniuk a megtakarítást a családhoz. Talán éppen ezért érdemli meg a válogató, hogy a „választottak szentélyeként” említsük, ahol az emberek nemcsak a munkájukért, hanem egymásért is tesznek.

Hunyadi Bence, a cég operatív igazgatója azt is elárulta,

A felhasznált évi 35 ezer tonna textília túlnyomó része jellemzően importból származik, míg a Mohuval kötött koncessziós megállapodás keretében érkező mennyiség csupán a kisebb részét képezi.

Többek között Angliából, Franciaországból, Olaszországból és Németországból importálnak, ezzel Közép-Európa egyik legnagyobb textilválogató üzemeként működnek.

Ennek az óriási mennyiségnek körülbelül 55-65 százaléka újrahasznált ruha marad. A minőségtől függően aztán ezek a termékek megjelennek Afrikában, vagy épp Budapest felkapott vintage boltjaiban. Hogy melyik visszagyűjtött ruhaneműnek mi lesz a sorsa, az a többszintű válogatási mechanizmus során dől. A folyamat végén a ruhanemek szerint (például: szoknya, nadrág, gyerekruha, kabát, stb.) lesznek csoportosítva azok a termékek, amelyek átmennek az előzetes minőség-ellenőrzésen. Összesen négyszáz termékkategória szerint osztályoznak a Textradenél. Idetartozik, hogy

Az alkalmazottak számára egy különleges béren kívüli juttatásként lehetőség nyílik arra, hogy havonta hét kilogramm használt ruhát vihetnek haza.

Az újrahasznosítás folyamata során ipari törlőrongyokat készítenek a régi, már nem hordható textilekből. Ezen kívül egy másik lehetőség is létezik: a textíliákat két centiméteres darabokra vágva alternatív tüzelőanyagként juttatják el cementgyárakhoz. Bármennyire is meglepő, de

A lovaspályák borításához különleges aprított textíliát alkalmaznak, amelyet a felső homokrétegbe kevernek, hogy a lovak versenyzése során maximális biztonságot nyújtsanak.

Szintén előremutató, hogy innen mindössze a visszagyűjtött mennyiség hozzávetőlegesen 1-2 százaléka kerül lerakóba. Ebből a szempontból a használt ruhák divattá válása nemcsak a társadalmi szemléletformálás, a környezettudatosság miatt fontos, de választási lehetőséget biztosít az ultra fast fashion térhódításával szemben, ami szezononként akár negyven kollekciót is a piacra dobhat. Jellemző, hogy ezek a begyűjtött termékek sok esetben olyan silány minőségűek, hogy nem is lehet azokat ruhaneműként újra felhasználni.

A textiliparban ez különösen fontos: a használt ruhák újrahasználata jelentősen csökkenti a divatipar környezetterhelését. Egyetlen póló előállítása például akár 2700 liter vizet is igényel - ugyanennyi ivóvizet egy ember két és fél év alatt fogyaszt el. Ha ezt a pólót valaki más tovább hordja, azzal nemcsak vizet, hanem szén-dioxid-kibocsátást és nyersanyagokat is megtakarítunk.