Az Orbán-kormány titkos tárgyalásokba kezdett a Norvég Alap ügyében, mivel sürgősen szükségük van a támogatásra.
A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról - tudta meg a Szabad Európa. Még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.
Nemrég Brüsszelben izgalmas tárgyalás zajlott, amelyet Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter irányított. A Szabad Európa több független forrásból szerzett értesülései szerint a magyar uniós elnökség keretein belül rendezett megbeszélésen a Norvég Alap tagállamai – Norvégia, Liechtenstein és Izland – mellett az Európai Bizottság képviselői is jelen voltak. A tárgyalások eredményeként sikerült megállapodni arról, hogy a Norvég Alap újra megkezdi működését.
A Norvég Alap olyan pénzügyi forrást képvisel, amelyet a három említett ország biztosít azért, hogy – noha nem részesednek az Európai Unió tagságából – szabadon hozzáférhessenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásait elsősorban a kevésbé fejlett uniós tagállamok használhatják fel. A költségvetése hasonlóan a közös uniós büdzséhez, hétéves ciklusokban kerül tervezésre. Azonban a magyar kormány és Norvégia között a 2014-2021-es időszak civil forrásainak elosztásáról folytatott éles viták következtében nemcsak ezekről a forrásokról kellett lemondania, hanem a 2021-2028-as költségvetésről is hiúsult a megállapodás.
A Norvég Alapból Magyarországnak járó 75 milliárd forintnyi támogatásról a magyar kormány 2021-ben inkább lemondott, mert nem volt hajlandó elfogadni, hogy a kormánytól független civil szervezetek konzorciuma döntsön a civil támogatásokról. Ehelyett a kormány politikai hadjáratot indított a konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány ellen, majd vétójogot követelt magának a pénzek elosztásával kapcsolatban, majd amikor ebbe a norvégok nem mentek bele, arról kezdett beszélni, hogy ezt Magyarországgal szembeni norvég államadósságnak tekinti.
A most újrainduló norvég-magyar tárgyalásokat megkönnyítheti, hogy a civil szervezeteknek menő támogatásokat most már teljesen külön kezelik, és az elosztási mechanizmus az Európai Bizottságon keresztül történik - írja a Szabad Európa. "Mi a legnagyobb nyitottsággal és jó szándékkal fogunk leülni magyar partnereinkkel, de abban is biztos vagyok, hogy ragaszkodni fogunk a pénzek transzparens és kormányfüggetlen módon történő elosztásához" - mondta a lap norvég forrása.
