Az izraeli kormány két tisztségviselőjének belépése Nagy-Britanniába megtiltották. | 24.hu
Kedden a brit kormány szankciókat hirdetett meg két izraeli miniszter ellen, a palesztinokkal kapcsolatos legutóbbi nyilatkozataik következtében. Ezzel Nagy-Britannia lett az első nyugati ország, amely személyre szóló hivatalos büntetőintézkedéseket alkalmaz izraeli kormánytagokkal szemben.
David Lammy brit külügyminiszter kedden nyilvánosságra hozta, hogy szankciók lépnek életbe Itamár Bengvír, a nemzetbiztonsági miniszter és a Zsidó Erő párt elnöke, valamint Becalel Szmotrics, a pénzügyminiszter és a Vallásos Cionisták párt vezetője ellen.
Lammy érvelése alapján a két izraeli miniszter olyan szélsőséges erőszakos cselekményekre ösztönző megnyilvánulásokat tett, amelyek súlyosan sértik a palesztinok emberi jogait.
A szankciók következtében Bengvír és Szmotrics számára tilos belépni Nagy-Britanniába, brit területen található pénzügyi eszközeik zárolásra kerülnek, emellett pedig nem használhatják a brit pénzintézetek nyújtotta szolgáltatásokat.
David Lammy a szankciók bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a két miniszter erőszakra és jogsértésekre szító magatartása elfogadhatatlan. A brit külügyminiszter szerint a brit kormány intézkedésének célja az ilyen jelenségek felelőseinek elszámoltatása.
Lammy megerősítette azt a brit kormányzati álláspontot is, hogy a Gázai övezetben azonnali tűszünetet kell elérni, az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszokat haladéktalanul szabadon kell engedni, az övezetnek szánt segélyszállítmányokat be kell engedni és meg kell teremteni a kétállami megoldás feltételeit.
A londoni külügyi tárca kedden ismertetett külön közleménye szerint a brit kormány egyértelmű álláspontja az, hogy Ciszjordániában is véget kell vetni az izraeli telepesek által a palesztin lakosság ellen végrehajtott egyre gyakoribb erőszakcselekményeknek és megfélemlítő akcióknak.
A minisztérium közleményében hangsúlyozza, hogy a két izraeli miniszter ellen bevezetett szankciók szervesen összefüggenek a gázai helyzet alakulásával. A tárca álláspontja szerint Izraelnek a Gázai övezet vonatkozásában is be kell tartania a nemzetközi humanitárius jog szabályait.
London az utóbbi időszakban többször is kifejezte, hogy nem habozik szankciókat alkalmazni Izraellel szemben a Gázában és Ciszjordániában kialakult válság következtében.
Keir Starmer brit miniszterelnök nemrégiben londoni hivatalában üdvözölte II. Abdalláh jordániai uralkodót. A Downing Street közleménye szerint a találkozón a felek a Gázai övezetben kialakult "elfogadhatatlan helyzetet" és a ciszjordániában tapasztalható "aggasztó" eseményeket vitatták meg.
A találkozón Starmer hangsúlyozta, hogy amennyiben Izrael továbbra is folytatja a gázai katonai offenzívát, és nem oldja fel a humanitárius segélyek Gázába történő bejutását gátló korlátozásokat, Nagy-Britannia és szövetségesei "konkrét válaszlépéseket fognak eszközölni".
A múlt hónap második felében a brit, a francia és a kanadai kormány közös közleményben ítélte el Izrael újabb gázai hadműveleteit. Abban a kommünikében is az szerepelt, hogy a három ország "konkrét válaszlépéseket tesz", ha Izrael nem állítja le az új katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyszállítmányok bejuttatásának korlátozásait.
Az izraeli hadműveletek hátterében 2023. október 7-én a Hamász egy súlyos terrortámadást indított Izrael déli részén. Az incidenst követően 1200 ember életét vesztette, és több mint háromezer sérültet regisztráltak. A támadás során a szervezet fegyveresei 251 túszt raboltak el, akik közül sajnos sokan még mindig nem térhettek vissza otthonaikba. (MTI)
