Az Európai Unió főképviselője úgy véli, hogy Donald Trumpnak igaza van.
Donald Trump beiktatása után Európában is felerősödtek a hangok a katonai kiadások növelésének szükségességéről, hiszen a volt amerikai elnök az éves GDP öt százalékának megfelelő költségvetést sürgetett. Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke, rámutatott, hogy az EU-n belül, sőt, a tagállamok szintjén is komoly forráshiány tapasztalható; több ország még a két százalékos célt sem éri el. Eközben az öt legnagyobb európai gazdaság képviselői Trump elvárását irreálisnak tartják.
"Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kiemelte, hogy Donald Trump megállapítása, miszerint a védelemre fordított költségeink nem elegendőek, helytálló. Az európai államoknak növelniük kell katonai kiadásaikat, hogy felkészüljenek a legrosszabb forgatókönyvekre" - fogalmazott az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján.
Az Európai Bizottság észt alelnöke figyelmeztetett, hogy "Oroszország három-öt éven belül kihívás elé állíthatja az EU védelmi képességeit", hangoztatva a birtokában lévő hírszerzési információkat. Ezen kívül rámutatott, hogy Oroszország csupán három hónap alatt több fegyvert és lőszert állít elő, mint amennyit az EU tagállamai egy teljes év alatt összesen képesek gyártani. Ez a megállapítás, melyet korábban a német védelmi miniszter is többször hangsúlyozott, jól tükrözi, hogy az európai hadiipar nem tud megfelelően reagálni a folyamatosan növekvő védelmi kiadásokra és a hosszú távú megrendelések hiányára, ami megnehezíti a gyártókapacitások bővítését.
Kallas szerint nem csak tagállami, hanem EU-s szinten nincs elég forrás allokálva védelemre. A következő évtizedben az EU-nak legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon a védelem területén, és eddig csak mintegy 13 milliárd eurót különítettek el a védelemre és biztonságra az EU 2021-2027 közötti hosszú távú költségvetésében (ami a teljes költségvetés 1,2%-át teszi ki).
"Elengedhetetlen, hogy a tagállamok és a magánszektor beruházásait bevonjuk, ugyanakkor a közös európai költségvetésre is támaszkodnunk kell. A jövő érdekében fontos, hogy a ráfordításaink meghaladják az 1%-ot" - nyilatkozta az EU vezető diplomatája.
Az EDA legfrissebb jelentése alapján az európai védelmi kiadások 2023-ban minden jelentős területen évtizedes csúcsot értek el. Ugyanakkor a 2024-re vonatkozó, még magasabb becslések is elmaradnak a szükséges és elvárt szintektől - derült ki a jelentésből. Az EU tagállamai 2022-hez képest tízszázalékos növekedést mutatva, 2023-ban összesen 279 milliárd eurót költöttek katonai célokra. A 2024-re várható kiadások már 326 milliárd euróra rúgnak. Ez azonban még mindig nem éri el a kívánt 2%-os szintet, mivel tavaly az EU tagállamai átlagosan a GDP-jük 1,9%-át fordították katonai kiadásokra.
Ezzel szemben a háborúzó Oroszország a GDP-je kilenc százalékát áldozza védelmi kiadásra - állítja a főképviselő. A 32 NATO tagállam 2014-ben vállalta, hogy 10 éven belül, tehát 2024-ig a GDP leglább kétszázalékára tornázzák fel védelmi kiadásaikat, amit jelenleg is csupán 24-en teljesítenek. A nyolc elmaradó állam közül Spanyolország, Portugália, Olaszország, Németország és Belgium esetében hibádzik a legtöbb forrás nominálisan.
Trump legutóbbi nyilatkozataiban több mint három, sőt akár öt százalékos növekedésről beszélt, ami 2018 óta folyamatosan terítéken van. Akkoriban felvetette, hogy a kétszázalékos célkitűzést érdemes lenne megduplázni. Jelenleg különböző javaslatok keringenek az új elvárás körül, de két dolog már most biztos: az új célérték mindenképp magasabb lesz, és a végső megállapodás a közelgő hágai csúcstalálkozón születik majd meg.
Mark Rutte, a holland miniszterelnök, decemberi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az európai polgároknak áldozatokat kell hozniuk, például a nyugdíj-, egészségügyi és biztonsági rendszerek csökkentése révén, hogy több forrást irányíthassanak a védelemre. Ezzel szemben Donald Trump legutóbbi, öt százalékos védelmi költségvetési követelése nem tűnik túl ésszerűnek. Jelenleg Lengyelország áll az élen, közel öt százalékos védelmi kiadással, míg az Egyesült Államok csupán 3,4 százaléknál tart, így Washington nem is áll közel ehhez a célhoz. Gitanas Nauseda litván elnök bejelentette, hogy az ország 2026-tól a GDP öt százaléka fölé emeli jelenlegi háromszázalékos védelmi költéseit, ami azt jelenti, hogy Litvánia hamarosan a legmagasabb katonai kiadásokkal rendelkező országok közé kerülhet.
Az öt legnagyobb nominális védelmi kiadással rendelkező európai állam (Németország, Egyesült Királyság, Lengyelország, Franciaország és Olaszország) védelmi miniszterei múlt héten a Varsó-környéki találkozójuk után jelezték, hogy míg igyekeznek többet költeni katonai kiadásokra, a frissen beiktatott Donald Trump által emlegetett GDP öt százalékával egyenlő ráfordítást irreálisan magasnak tarják.
A védelmi miniszterek legutóbbi találkozóján élénk viták zajlottak Trump 5%-os GDP-arányú védelmi kiadási követeléséről. Bár senki sem tervezi ennek a megvalósítását, a résztvevők egyetértenek abban, hogy a költségvetések emelése elkerülhetetlen. Boris Pistorius, a német védelmi miniszter, kritikusan szemlélte a kizárólag a számokkal való foglalkozást, hangsúlyozva, hogy a Trump által javasolt mérték ellenére a NATO keretein belül továbbra is a 2%-os célkitűzés a hivatalos norma.
"Úgy vélem, hogy a százalékokról folytatott statisztikai eszmecsere nem igazán hasznos, ha végül nem eredményez olyan lépéseket, amelyek összhangban vannak a NATO közös álláspontjával" - fogalmazott.
