"Az amerikai békeért folytatott törekvések meggyengültek az európaiak ellenállása miatt."

Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten alaposan elemezte a globális politikai helyzetet.

Az amerikai béke-megközelítések hatékonysága jelentősen csökkent az európai államok ellenállásának következtében. A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten hangsúlyozta, hogy ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök ne tudja sikeresen végrehajtani terveit, akkor már létrejöhetett volna egy orosz-ukrán, európai és amerikai együttműködés.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika komoly kihívások elé állítja a mindenkori magyar kormányokat; ez az a terület, ahol minden egyes szó kimondása óvatosságot igényel, hiszen a kockázatok súlya folyamatosan jelen van.

A legfontosabb aktuális kérdésként a háború és béke dilemmáját emelte ki. Kiemelte, hogy a Kárpát-medencei magyar közösség számára alapvető kérdés, hogy Európában háború vagy béke vár ránk. Véleménye szerint egy rendkívül paradox helyzetben vagyunk, hiszen Európa saját meghatározása szerint háborús állapotban van; a kontinens vezetői pedig az orosz-ukrán konfliktust a mi háborúnkként kezelik.

Kiemelte, hogy az amerikai béke-erőfeszítések hatékonysága jelentősen csökkent az európai vezetők ellenállása miatt. Ha az európai politikai vezetők valóban elkötelezettek lennének az amerikai elnök sikeressége mellett a béketárgyalások során, akkor már régóta létrejöhetett volna egy megállapodás Oroszország, Ukrajna, valamint az európai és amerikai felek között. Értékelése szerint a helyzet különös, mivel az uniós országok katonái nem állomásoznak Ukrajna területén, így fizikálisan nem vesznek részt a harcokban, hanem másokkal harcoltatják a konfliktus résztvevőit.

Megjegyezte: ezt régebben proxy háborúnak nevezték, de itt az EU nyíltan bevallja, hogy a frontvonalon harcoló ukrán csapatok mögött ő van.

Hangsúlyozta, hogy az európai vezetők a háború folytatására összpontosítanak, miközben az orosz féllel nem hajlandók tárgyalni, csupán az ukránokkal folytatnak párbeszédet. Minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az amerikaiakat a békefolyamat támogató álláspontjából az Ukrajna melletti európai támogatás irányába tereljék. Az európai döntéshozók jelenlegi stratégiája háborús jellegű, melynek részeként az egész európai gazdaságot hadigazdasággá alakítják át - figyelmeztetett, emlékeztetve arra, hogy...

A lefoglalt orosz valutakészletek ügyére is kitért, amelynek értéke 150 és 170 milliárd euró között mozog. Megjegyezte, hogy felvette a kapcsolatot az orosz hatóságokkal, mivel fontos számára, hogy tisztában legyen azzal, milyen következményekkel járhat, ha ezt a vagyont elvonják és az ukrán költségvetés támogatására használják fel. Különösen érdeklik az esetleges ellenintézkedések, például hogy fenyegeti-e a magyar cégeket a vagyonuk elkobzása Oroszország területén.

Ha a vállalatok vagyona zárolásra kerül, akkor nehézségekbe ütközhetünk, amikor meg kell indokolnunk, hogy miért lenne helyénvaló Magyarország számára a befagyasztott orosz vagyon eltulajdonítása - hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy az EU következő hétéves költségvetési tervezete alapján a rendelkezésre álló források 20-25 százaléka különböző jogcímeken, ténylegesen Ukrajnába kerülne, annak ellenére, hogy az ország még nem tagja az uniós közösségnek.

A háború kitörése óta most tapasztaljuk a legmagasabb szintű kockázatot arra, hogy Európa egy konfliktusba keveredjen, amely folyamatosan mélyebb elköteleződést vonhat maga után - állította.

Magyarországnak van ellenjavaslata: tárgyalni kellene - hangsúlyozta, jelezve, Magyarország nem akadályozni, vagy rombolni akar, hanem meg akarja a többieket győzni az eltérő álláspontjáról. Úgy folytatta, Európának nem a nézőtéren kell "ücsörögnie", arra várva, hogy meghívják Washingtonba és leültessék a vezérigazgató asztala előtti széksorba, önállóan kellene tárgyalnia az oroszokkal, és nem azt várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból "deriváljon" egy pozíciót.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy jelenleg Európa jelentős mértékben felülmúlja Oroszországot. Míg az orosz lakosság körülbelül 140 millió főt számlál, az Európai Unió népessége már meghaladja a 400 milliót, továbbá a tagállamok össz GDP-je is többszöröse az orosz gazdaság teljesítményének. A katonai költségvetésük is lényegesen nagyobb, mint az oroszoké - tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzetben az oroszok látszólag erősebbnek tűnnek, míg az európaiak gyengébbnek, ami szerinte annak köszönhető, hogy az oroszok készek harcba szállni, míg az európaiak, helyesen, inkább a béke fenntartására törekednek.

Ha van erőd, azt be kell mutatnod, és ha Európa nem lép harcba, akkor csak egyetlen helyen bizonyíthatja ezt: a tárgyalóasztalnál - jelentette ki.

Orbán Viktor kifejtette, hogy a megállapodás során nem csupán Ukrajna helyzete a legfontosabb tényező, bár az is lényeges, azonban sokkal szélesebb kérdéseket kell megvizsgálni. Szükséges lenne egy új európai biztonsági struktúrát kiépíteni, amely magába foglalja a fegyverzeti aspektusok tisztázását is, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen létszámú hadseregekkel rendelkeznek a különböző országok. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy egy átfogó szerződést kössenek, amelyhez megfelelő ellenőrzési rendszert is szükséges kialakítani. A háború árnyékában ugyanis sok ország felmondta a korábbi fegyverzeti megállapodásokat, és ez a helyzet igényli a helyes lépések megtételét.

Kiemelte, hogy Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti össztermékének folyamatosan növekvő részét fegyverkezésre fordítsa. Szükséges ugyanakkor, hogy "ésszerű keretek között biztosítsunk egy megfelelő szintű védelmet", de a magyar lakosság érdekeivel ellentétes lenne, ha egy kiújuló verseny keretében állandóan növekvő összegeket költenénk katonai eszközökre.

Kiemelte, hogy a megállapodásra váró tételek listája meglehetősen terjedelmes, amely magában foglalja a kereskedelmi viszonyokat, a szankciók kérdését, valamint az energiapolitikát is. Megjegyezte:

Ahogyan a migráció terén, úgy a háború és béke kérdésében is hamarosan fény derül arra, hogy a magyar álláspont, amely az európai érdekek megértésére építve, ésszerű és megfontolt külpolitikát kívánt folytatni az ukrán-orosz konfliktus kapcsán, mennyire volt helyénvaló. Az elkövetkező egy-két év során valószínűleg világosabbá válik, hogy ez a megközelítés mennyire volt bölcs döntés.

Van egy kis nagyképűség abban a mondatban, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz, de sok benne a valóság - fogalmazott. Az orosz-ukrán háború megfojtja, leblokkolja az európai gazdasági fejlődést, de ha a háború véget érne, akkor nagyon rövid időn belül a gazdasági növekedés háromszorosára nőne - jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az ukránok frontvonalbeli ellenállása lenyűgöző teljesítmény, amely hősies küzdelmet tükröz. Ugyanakkor figyelmeztetett: Ukrajna területének egyötöde már elveszett, gazdasága pedig súlyos válságban van. Az uniós támogatások hiányában az ukrán gazdaság működése komoly kihívásokkal néz szembe.

„Mi álljuk az ukrán nyugdíjak, a fizetések, a haderő fenntartásának és a katonai eszközök beszerzésének költségeit is, mivel az amerikaiak kivonultak a támogatásból” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy az amerikaiak fegyvereket adnak el, melyeket Európa százmilliárdokért megvásárol, majd elküldi Ukrajnába. Az amerikaiaknak mostantól lényegében nem kerül pénzbe a háború, a fegyverek eladásán pedig inkább nyernek, mint vesztettek, az európaiak meg fizetnek, "mint a Csekonics" - fogalmazott. Ennek eredménye a miniszterelnök szerint az, hogy az európai gazdaság a háborús légkör és politika miatt stagnál, és amíg háború van, addig nem is tud fejlődésnek indulni.

A kormányfő kijelentette, hogy amennyiben a konfliktust békés úton vagy akár tűzszünettel sikerülne rendezni, úgy a gazdasági növekedés üteme drámaian felgyorsulna, akár háromszorosára is nőhetne. Magyarország esetében ez azt eredményezné, hogy a növekedési ütem egy százalék helyett három százalékra emelkedne.

Orbán Viktor kifejezte véleményét, miszerint a magyar gazdaság problémái, valamint a meglévő gyengeségek nem a struktúrából adódnak, hanem elsősorban a gazdasági konjunktúrával állnak összefüggésben, és szorosan kapcsolódnak a háborúhoz. E megfontolások alapján újabb megerősítést lát abban, hogy a magyar kormány - a saját állampolgárai gazdasági jóléte érdekében is - folytatnia kell a háborút ellenző békepolitikáját.

Felhívta a figyelmet az október végi EU-csúcsra, amelynek napirendjén a háború finanszírozása, Ukrajna EU-tagsága és a befagyasztott orosz vagyon szerepel.

Jó hírként értékelte, hogy a szlovákok mellett a csehek is "új irányt vehetnek" a választások utáni kormányalakítás során. Ezzel a magyar és az olasz kormányfővel együtt már négy olyan miniszterelnök lesz a 27-ből, akik nyíltan kiállnak a béke mellett, a józan ész talaján állnak, és ellenzik a brüsszeli bürokratikus centralizációt.

Kifejezte bizakodását a V4 együttműködés újbóli fellendülésével kapcsolatban, mivel véleménye szerint a lengyel elnök más irányvonalat képvisel, mint a lengyel kormány. Megjegyezte, hogy a V4 addig volt sikeres, amíg a brüsszeli és berlini beavatkozások következtében fel nem darabolták.

Az elmúlt év legmeghatározóbb eseményének tekinthető, hogy az Egyesült Államokban radikális politikai átalakulás zajlott, amelynek következtében egy patrióta, nacionalista kormány került a hatalomra. Ez a vezetés ambiciózus célokat tűzött ki, amelyek révén jelentős változásokat kíván elérni, hogy megőrizze az Egyesült Államok domináló szerepét a globális gazdaságban és a nemzetközi politikai színtéren. Az új amerikai kormányzat visszatért a racionális megközelítésekhez, és egyfajta egészséges, békés politikát hirdet világszerte - hangsúlyozta.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a két legerősebb Amerikán kívüli erő - Kína és India - nagy léptekkel közeledik egymás felé, értékelése szerint a keleti világ együttműködési rendszere erősödik és egyre letisztultabb.

A közel-keleti helyzetet elemezve kiemelte, hogy a tűzszüneti megállapodás óriási lépésnek számít, ugyanakkor figyelmeztetett: ez csupán az első fejezet, a folytatás sokkal összetettebb kihívásokat rejt. A Gázai-övezet teljes újraértelmezése a cél, beleértve a közigazgatást, a katonai felügyeletet és a gazdasági struktúrát is, ám ezen a téren rengeteg tisztázatlan részlet marad – hangsúlyozta.

A napjainkban zajló technológiai átalakulásról szólva kiemelte: az újítások olyan gyorsasággal épülnek be a világgazdaság fejlettebb országainak működésébe, amelynek hatása robbanásszerű lesz majd a következő néhány évben.

A mesterséges intelligencia szolgáltatások immár a mindennapjaink szerves részévé váltak - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy egy-egy ilyen jelentős mesterséges intelligencia központ üzemeltetése olyan hatalmas elektromos energiaigényt generál, amelyet kizárólag innovatív energia-invesztíciókkal lehet fedezni; még a paksi erőmű kapacitása is kevésnek bizonyul ehhez.

Orbán Viktor hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy Magyarország ne csapdába essen a jelen kihívásaiban, hanem aktívan részt vegyen a jövő formálásában. Célja, hogy az ország a fejlődő, dinamikus változások és innovációk élvonalában maradjon, elkerülve ezzel a stagnálást.

Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a külpolitikai irányvonalat megőrizzük, amely a blokkosodással szemben globálisan tekintettel van minden régióra. Célja, hogy minél szélesebb körben, különböző forrásokból nyerjük el azt a tudást és technológiai innovációt, amely a legmagasabb színvonalat képviseli, és amelyre Magyarország számára a legnagyobb szükség van.

Nem követhetjük pusztán mások példáját, hanem ki kell használnunk a saját adottságainkat. Az energiatermeléstől kezdve a robotikán át a mesterséges intelligenciáig a legjobb megoldásokat kell összegyűjtenünk, hogy egy egyedülálló, magyar jövőképet alakíthassunk ki - emelte ki.

Azt hangsúlyozta, hogy létre kell hozni egy olyan kormányzati tudásközpontot, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a modern technológiai fejlődést és innovációkat, különös tekintettel a magyarság érdekeire. Ez a központ kulcsszerepet játszana abban, hogy ne maradjunk le a jövő kihívásairól. Felkérte a Máért tagszervezeteit, hogy a hagyományos kisebbségi témák mellett integrálják a technológiákkal kapcsolatos ismeretek összegyűjtését és rendszerezését is, hogy felkészültebbek lehessünk a jövőbeli lehetőségekre.

A szomszéd országokkal ápolt kapcsolatokat értékelve elmondta, Ukrajna ellenséges Magyarországgal szemben, és ez nem hagyja érintetlenül a helyi magyar kisebbséget sem.

Az ukránok jelentős mértékben integrálódtak a magyar politikai és gazdasági színtérbe – hangsúlyozta, kiemelve, hogy Ukrajna egy komoly nemzet, amelyet minden nehézsége ellenére figyelembe kell venni, különösen a külpolitikai érdekek érvényesítése szempontjából.

A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy több mint tízmillió ukrán hagyta el hazáját, és közülük egyesek konkrét feladatokkal érkeztek. Hozzátette, hogy Magyarországon erős kapcsolatok építhetők ki, amelyek a médiától kezdve a politikai színtéren át a gazdasági szektorig terjednek. E célból igyekeznek befolyásolni a jelenlegi magyar szuverenista külpolitikát – hangsúlyozta a kormányfő az ukránokkal kapcsolatban.

Kiemelte azonban, hogy nem célszerű indulattal közelíteni ehhez a témához. Fordított helyzetben valószínűleg mi is hasonló lépéseket tennénk, talán egy kicsit kifinomultabb módon. Ukrajna szempontjából létfontosságú, hogy minél több európai országot bevonjon a konfliktusba, ám nekünk meg kell őriznünk a higgadtságunkat - hangsúlyozta.

Az Ukrajnából érkezett kisebbségi vezetők felé kifejezte Magyarország határozott támogatását a kárpátaljai magyar közösség iránt, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel mellettük áll, és minden tekintetben számíthatnak ránk. A romániai együttműködést illetően először Románia gazdasági kihívásait és a 9,4%-os költségvetési hiányt emelte ki, majd elismerését fejezte ki az RMDSZ-nek, amiért ilyen körülmények között is vállalták a kormányzati felelősséget. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke számára megerősítette, hogy Magyarország mindig itt van, és emlékeztetett arra, hogy „mégis sikerült a románokat Schengenbe juttatni”, ami egy erős bizalmi alapot teremtett a két ország között.

Ausztriáról szólva megosztotta, hogy kiegyensúlyozott viszonyt ápol az osztrák kancellárral. Emellett hangsúlyozta, hogy reménykedik abban, hogy a választások győztes pártja végül kormányzati pozíciót is betölthet Ausztriában. Milyen izgalmas lenne, ha ezt a lehetőséget is megvalósítanák – tette hozzá.

A szerb-magyar kapcsolatok kapcsán kifejezte köszönetét a délvidéki politikai szereplők aktív részvételéért. Hangsúlyozta, hogy nem az ő feladata a szerb belpolitikai események kommentálása, ám reményét fejezte ki, hogy "Szerbiában a jelenlegi irányvonal zavartalanul átvészelheti ezt a helyzetet, és a stratégiai jelentőségű szerb-magyar együttműködés továbbra is megmarad". Ezen kívül megemlítette, hogy Horvátországgal különleges viszonyt ápolnak; a horvát miniszterelnökkel folytatott tárgyalásaik során mindig visszatérő téma, hogy a Horvátországban élő magyar közösség megbízható, kiszámítható és felkészült partner a kormányzás terén.

Orbán Viktor Szlovéniát egy rendkívül titokzatos országnak titulálta. Kifejezte reményét, hogy a jövő év eleji választások után kedvezőbb és könnyebb időszakra számíthatnak a szlovéniai magyarok, mint amilyet az utóbbi három-négy évben tapasztaltak. Megemlítette, hogy Szlovénia az egyetlen olyan szomszédos ország, amellyel Magyarország nem tudott megállapodásra jutni a gázvezeték-építéssel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára létfontosságú lenne, hogy összekapcsolja magát a jelentős olasz energiahálózattal, így hozzáférhetne az észak-afrikai olaj- és gázforrásokhoz is.

A Szlovákiával való harmonikus viszonyt egy figyelemre méltó példával illusztrálta: 15 évvel ezelőtt teljesen elképzelhetetlen lett volna, hogy az október 23-i állami ünnep kapcsán a magyar miniszterelnök, aki az Európai Tanács első feléről lemaradt, helyett a szlovák kormányfő képviselje Magyarországot. Ez a helyzet nemcsak biztató, hanem tanulságos üzenetet is hordoz a jövőre nézve: nem létezik olyan kapcsolat, amely ne lenne megmenthető vagy fejlődhetne - emelte ki.

Bejelentették, hogy újabb impozáns teherhíd építése kezdődik a Dunán, emellett egy jelentős gazdasági csomag megvalósításán is együttműködnek a szlovák féllel. Érdekesség, hogy a szlovákok Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnereivé váltak.

Orbán Viktor kijelentette, hogy amennyiben Lengyelországban visszaáll a természetes rend, a csehek megalakítják a saját kormányukat, Szlovákia hű marad elveikhez, Magyarország megállja a helyét, Ausztriában pedig kísérletet tesznek arra, hogy a győztes párt alakítsa meg a kormányt. Ezenkívül a szerbek is kitartanak a józan észre épülő külpolitikájuk mellett. Mindezek összessége egy rendkívül erős közép-európai blokk létrejöttét valósíthatja meg.

Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik - mondta. Úgy folytatta, ez egy teljesen más Európát mutat, hiszen ennek a régiónak a gazdasági növekedési potenciálja jóval meghaladja a nyugat-európai országokét.

Igaz, hogy ők gazdagabbak és tőkeerősebbek, de a jövő nem az ő oldalukon, hanem a közép-európaiak oldalán áll, és ha egy ilyen rendszerben össze tudjuk fogni a közép-európai országokat, az egy egészen más Európát jelenthet a következő 15-20 évre - fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő meggyőződése szerint Magyarország jelenlegi helyzete "lelkileg és tudatát tekintve is" olyan, hogy a külhoni magyarság érdekeit ellenző politikai erők nem tudnak kormányra jutni. Ezek az erők vagy meg akarják vonni a határon túli magyarok választójogát, vagy nem hajlandók olyan mértékben összekapcsolni a határon túli nemzetrészeket az anyaországgal, mint ahogyan azt a jelenlegi kormány teszi. Emellett nem értik, hogy a határon túliak számára biztosított források a belföldi lakosság számára is létfontosságúak.

Úgy vélte: lehetetlen visszatérni ahhoz az időszakhoz, amikor a magyarságot nem egy egységes nemzetként, hanem különféle államok területein élő, a magyar állam számára nem jelentős közösségekként kezelték.

Orbán Viktor kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtized során három kulcsfontosságú politikai téma - a családtámogatási rendszer, a munkaalapú gazdasági modell és a nemzet egységének megőrzése - köré alakult egy stabil erőtér. Ez azt jelenti, hogy bármilyen politikai átalakulás is következzen be, ezek az alapelvek érintetlenek maradnak. A határon túli magyar közösségek ezért bizakodva várják a közelgő magyar választásokat, és Orbán hangsúlyozta, hogy aki megkérdőjelezi ezeket a központi témákat, az nem számíthat a választók elismerésére.

A miniszterelnök kijelentette: meggyőződése, hogy ma a külhoni magyarok szervezetei, közösségei megingathatatlanul erős lábakon állnak, mint pénzügyi, mind politikai, mind jogi tekintetben.

Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 éves együttműködést és támogatást, jelezve, hogy a következő Máért a magyar választások után lesz majd. Megjegyezte: semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.