Az a kettős állampolgár, aki végre kézhez kapja a pecsétet, lényegében már készítheti is a bőröndjét.

Amellett, hogy undorító, nem tudni, mi célt szolgál a kettős állampolgárok kitiltásáról szóló törvénytervezet. Nagy valószínűséggel a lényege annyi, hogy bele lehet írni valakinek a nevét a Hivatalos Értesítőbe és azt lehet mondani rá: hazaáruló.

A következő szöveg egyedi átfogalmazása: "Valóban sok kettős állampolgár él közöttünk, de a többségük, körülbelül 95 százalék, tisztességes és hazáját szerető MAGYAR! Te pedig egy utolsó, hazaáruló egyén vagy! Takarodj az országból!" – reagált a Mandiner egyik olvasója Cseh Katalin momentumos képviselő középpontba állított bejegyzésére, amelyben elárulta, hogy ő is kettős állampolgár, hiszen kanadai és magyar állampolgársággal is rendelkezik. A fenti dühöngés talán éppen azt a célt szolgálja, amit a törvényjavaslat is, amelyet április 1-jén terjesztett elő Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője. Mivel a benyújtott tervezetet nem vonták vissza, nyilvánvaló, hogy nem csupán áprilisi tréfa gyanánt készült.

A tervezet értelmében akár tíz évre is felfüggeszthető azoknak a kettős állampolgároknak a magyar állampolgársága, akik bizonyos okok miatt veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. A lista széleskörű: ide tartozik a külföldi hadseregben végzett szolgálat, a terrorista csoportokhoz való csatlakozás, az emberiesség ellen irányuló bűncselekmények, népirtás, és még sok más olyan téma, amelyet a legtöbb állampolgár soha nem követ el.

Ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy az állampolgárság felfüggesztése is lehetőség, ha valaki olyan módon cselekszik, ami ellentétes a magyar állampolgársággal. Ilyen esetekben a személy idegen hatalom vagy szervezet érdekében tevékenykedhet, és ezzel azok céljait segíti elő. Azonban a kérdés, hogy ki dönt arról, mikor és milyen körülmények között történik ez a felfüggesztés, meglehetősen bonyolult. Az eljárás jogi háttere és a döntéshozók felelőssége nem mindig egyértelmű.

Idegen szervezet érdekében tevékenykedik a Coca Cola magyarországi leányvállalata is, és Warren Buffettt céljait valósítja meg.

Ez a megállapítás olyan általános érvényű szabályt fogalmaz meg, amely sok emberre alkalmazható, és az ellenkezőjének bizonyítása gyakran komoly kihívást jelent. Gondoljunk csak a Magyar Narancsra – vajon ez a példa beleillik ebbe a kategóriába?

Tízezer lehetséges államellenes elemző.

Kollarics Flóra alkotmányjogász aggodalmát fejezte ki a Narancsnak az állampolgárság ilyen módon történő megvonása kapcsán. Születéskor megszerzett állampolgárságot elvenni nem lehet, ám a tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a jogot egy állam gyakorolja. A honosítást követő húsz éven belül, ha kiderül, hogy az állampolgárság megszerzése jogellenes úton, például hamis információk megadásával vagy lényeges adatok elhallgatásával történt, akkor a hatóságok eljárhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy nem bűncselekmény miatt történik a megfosztás, hanem azért, mert az állampolgárságot eleve jogtalanul nyerték el.

Elvileg nem lehet vegzálni uniós, EGT és tagjelölt ország kettős állampolgárát, így az EGT-államok mellett nem lehet felfüggeszteni a szerbiai, ukrán, török, albán, észak-macedón honfitársaink állampolgárságát. Maradnak az orosz-magyar kettős állampolgárok, az ausztrálok, a kanadaiak, az amerikaiak, plusz Afrika és Ázsia - bár az alaptörvény soron lévő módosításának legutóbbi verziója szerint akár az EGT-állampolgárok sem lennének kivételek, ebben egyelőre van némi ellentmondás a Halász-féle törvénytervezettel. Az alaptörvény-módosítás emellett úgy rendelkezik, hogy egy később rendeletben kijelölt miniszter dönthet majd az állampolgárság felfüggesztéséről a köztársasági elnök helyett.

A statisztikák szerint 2010 óta összesen 92,7 ezer honfitársunk kapott magyar állampolgárságot, közülük az első öt évben majdnem 85 ezren. EGT, uniós és tagjelölt államból érkezett a legtöbbjük, akinek tehát a Halász által benyújtott törvényszöveg értelmében fel lehet függeszteni az állampolgárságát, az a 2010 óta állampolgárságot szerzők közül 8205 személy - a korábbi években évente néhány ezren kaptak állampolgárságot, túlnyomó részt uniós országból, tehát ez a szám nem igen lehet tízezernél magasabb. Ez is rendkívül magas szám, ha arról van szó, hogy az állam szabadon alázhat meg magyar állampolgárokat.

A felfüggesztés fogalma valójában üres frázis, hiszen a lényeg az, hogy akinek megadják ezt a bizonyos stemplit, az gyakorlatilag ki van szolgáltatva az ország hatóságainak. Ilyen helyzetben az érintett személy elveszíti mindazokat a jogokat, amelyek a magyar állampolgárságból fakadnak: nem szavazhat, és nem lehet képviselőjelölt. Ez a folyamat drasztikusan megváltoztatja az életét, és komoly következményekkel jár.

Egy harmadik országbeli állampolgár csak meghatározott keretek között tartózkodhat az Európai Unió területén. Amennyiben nem csupán turisztikai céllal vagy rokonlátogatás miatt érkezik, köteles tartózkodási engedélyt igényelni, ha munkát szeretne vállalni, vállalkozást indítana, vagy tudományos kutatásba fogna. Nyilvánvaló, hogy ha egy személyt a kormány államellenségnek bélyegez, akkor az valószínűleg nem fogja megkapni a szükséges engedélyt. Ilyen esetben nem marad más választása, mint hátrahagyni az egész életét: családját, munkáját, sőt, akár vagyonát is. A tervezet értelmében pedig akár schengeni országba is kitoloncolhatják, ami felveti a kérdést: vajon ez a lépés miben nyújt segítséget, és egyáltalán elegendő-e bármilyen célt szolgálni?

A jogorvoslat fogalma olyan jogi lépéseket és eljárásokat takar, amelyek célja a jogsértések orvoslása vagy a jogi helyzet rendezése. Amikor valaki úgy érzi, hogy a jogait megsértették, vagy egy határozat igazságtalan, különböző jogi eszközökhöz folyamodhat. A jogorvoslat lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett fél kifogást emeljen, fellebbezzen, vagy új eljárást kezdeményezzen, így keresve az igazságot és a jogszerűséget. Ezáltal a jogorvoslat nem csupán a jogi keretek védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a társadalmi igazságosság fenntartásához is. A jogorvoslat formái széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a közigazgatási, polgári és büntetőjogi eljárásokat is. Minden esetben fontos, hogy az érintett tisztában legyen a jogorvoslati lehetőségekkel és határidőkkel, hiszen ezek betartása elengedhetetlen a sikeres jogi fellépéshez.

A jogorvoslat fogalma olyan jogi lépéseket és eljárásokat takar, amelyek célja a jogsértések orvoslása vagy a jogi helyzet rendezése. Amikor valaki úgy érzi, hogy a jogait megsértették, vagy egy határozat igazságtalan, különböző jogi eszközökhöz folyamodhat. A jogorvoslat lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett fél kifogást emeljen, fellebbezzen, vagy új eljárást kezdeményezzen, így keresve az igazságot és a jogszerűséget. Ezáltal a jogorvoslat nem csupán a jogi keretek védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a társadalmi igazságosság fenntartásához is. A jogorvoslat formái széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a közigazgatási, polgári és büntetőjogi eljárásokat is. Minden esetben fontos, hogy az érintett tisztában legyen a jogorvoslati lehetőségekkel és határidőkkel, hiszen ezek betartása elengedhetetlen a sikeres jogi fellépéshez.ra elvileg van lehetőség, a döntés ellen a Kúriához fordulhat a jogfosztott állampolgár, de ez is meglehetősen aggályos. Bármilyen döntésről, közigazgatási eljárásról írásban kell tájékoztatni az érintettet. Innen számítódik a 30 vagy 45 nap, amíg a Kúriához fordulhat az állampolgár. A szöveg azonban nem ezt írja elő, mondja Kollarics Flóra, hanem azt, hogy a Hivatalos Értesítőben való megjelenéstől számítódik a 30 nap. Ezek szerint ezt majd mindenkinek szorgosan olvasnia kell, hátha benne lesz? Ez teljes nonszensz. Arról nem is szólva, hogy közigazgatási eljárást nem is lehetne indítani állampolgári ügyekben, ezek a dolgok egyszerűen nem férnek össze.

A Kúria döntése kétféleképpen alakulhat: elkaszálhatja a végzést vagy éppen ellenkezőleg, helyben hagyhatja azt. Nem tennénk nagy téteket arra, hogy ezek az esetek milyen arányban fognak megvalósulni, de elvi szempontból mindkettő lehetséges. A nemzetközi jogi keretek között is kétféle jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre, viszont fontos hangsúlyozni, hogy sem a Kúria, sem más hatóság nem halasztja el a döntés végrehajtását. Ezért, ha egy állampolgárt kiutasítanak, az végérvényes marad, függetlenül attól, hogy az ügy éppen bírósági tárgyalás alatt áll.

Egy lehetséges megoldás, ha az érintett személy közvetlenül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, erre a Kúria határozatának kézhezvételét követően négy hónap áll rendelkezésére. Fontos megjegyezni, hogy az emberi jogok védelméről szóló egyezmény nem tartalmazza az állampolgársághoz való jogot, csupán az állampolgárok kiutasításának tilalmát említi. Az alkotmányjogász véleménye szerint azonban érdemes megpróbálni ezt az eljárási lehetőséget is. A nemzetközi egyezmény az állampolgárságról, illetve a hontalanság csökkentéséről szóló megállapodás nem rendelkezik saját bírói fórummal, de a strasbourgi bíróság nyitott arra, hogy a tagállamok által széles körben ratifikált nemzetközi dokumentumokat is figyelembe vegye a döntései során.

A luxemburgi Európai Bírósághoz a Kúria bírái saját hatáskörükben, illetve az érintett fél indítványának nyomán nyújthatnak be kérelmet. Ez az eljárás egy előzetes döntéshozatali kérelem keretében zajlik, melynek célja annak megvizsgálása, hogy a kérdéses szabályozás összhangban áll-e az uniós jogszabályokkal, valamint hogy nem sérti-e azokat. Amennyiben a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a nemzeti jogszabály ellentétes uniós normával, a luxemburgi bíróság ítéletéig a tagállami eljárás felfüggesztésre kerül. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem érinti a már meglévő határozatok érvényességét.

az a kettős állampolgár, aki megkapja, hogy "idegen hatalom vagy idegen szervezet érdekében tevékenykedik", az csomagolhat.

Bár a háza és a munkája itt található, valamint a gyerekei is ebben a környezetben tanulnak, neki mégis el kell hagynia ezt a helyet. A kormány a Hivatalos Értesítő keretein belül részletesen tájékoztatni fog a fejleményekről, így a Mandiner olvasói nyugodtan hátradőlhetnek, hiszen hamarosan mindenki tisztában lesz a névsorral.

Az állam rendelkezik egy nyilvántartással, amely tartalmazza a kettős állampolgársággal rendelkező személyek adatait. Ez az információ a Belügyminisztérium és a kormányhivatalok által kezelt adatbázisban található, ám hozzáférése szigorúan szabályozott, és csak bizonyos körülmények között lehetséges. Valószínű, hogy a miniszternek van lehetősége ehhez az adatbázishoz hozzáférni. Furcsa, hogy a jogalkotó az eljárás során kétszer is nemleges bizonyítékot vár el, ami logikailag ellentmondásos. Egyrészt az érintettnek kellene bizonyítania, hogy nem egy EGT-n kívüli ország polgára, másrészt pedig, ha már felfüggesztették az állampolgárságát, akkor a visszaállításához azt kellene igazolnia, hogy nem veszélyezteti Magyarország közrendjét.