Amikor a prémkereskedelem feszültségeket gerjeszt | Demokrata A prémkereskedelem nem csupán gazdasági tevékenység, hanem sokkal inkább globális hatásokkal bíró jelenség, amely képes háborús helyzeteket is előidézni. Az állatok bőrén és szőrméjén alapuló

Emlékszünk még az A Vadnyugat története (Storia del West) című olasz képregénysorozat első kötetére, amely márciusban debütált az Út az ismeretlenbe (Verso l'ignoto) címmel. A történet középpontjában Brett MacDonald áll, aki bevándorlóként csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok által nemrégiben megvásárolt Louisiana területének felfedező expedíciójához. Útja során annyira magával ragadja a kalandok világa, hogy elhatározza, nem tér vissza a civilizáció kényelmébe, hanem inkább a Missouri felső folyásánál marad a vadnyugati határvidéken. E döntésének egyik fő oka, hogy találkozik egy gyönyörű indián lánnyal, Sicawejával, aki a soson törzsből származik. Brett végül feleségül veszi Sicaweját, és kilenc hónappal később boldog apává válik, amikor megszületik fiuk.

A júliusban megrendezett 56. Fővárosi Képregénybörzén végre megérkezett a széria második kötete, amely folytatja az apává vált fiatalember és családja izgalmas kalandjait! A Kalandorok (Gli Avventurieri) című epizódban Brett, a Missouri Fur Company munkatársa, kulcsszerepet játszik: ő az összekötő, aki a prémeladással foglalkozó bennszülötteket és a prémeket felvásárló, illetve továbbértékesítő szőrmetársaságot köti össze. A történet során nemcsak a kereskedelem kihívásaival néz szembe, hanem a kultúrák közötti feszültségekkel és barátságok kialakulásával is!

Egy Jack Colter nevű felfedező, aki megpróbálta felvenni a kapcsolatot a feketeláb indiánokkal, szembesül a törzs vezetőjének, Égett Fejnek a határozott elzárkózásával. Miután jelentést tesz erről a küldetését irányító cég vezetőjének, felmerül a gyanú, hogy esetleg más kereskedők is felfedezőútra indultak a környéken, akik szőrmefelvásárlással foglalkoznak, és ők is üzleti lehetőségeket keresnek. Égett Fej azonban nem csupán a Missouri Fur Company képviselőjével kerül szembe, hanem a sosonokkal is. Férfiai megtámadják a sosonok táborát, és ez a konfliktus személyes ügyévé válik Brett számára...

A Kalandorok cselekménye a fehér ember megjelenésével egyre bonyolultabbá váló gazdasági érdekellentétek és a törzsi konfliktusok összefonódásán alapul. Az akcióra éhes olvasók figyelmét leginkább azok a jelenetek - és természetesen a képkockák - ragadják meg, amelyek az indiánok közötti összecsapásokat, a zúgókkal tarkított vízi út kihívásait, valamint egy fehér férfi és egy indián vezető párbaját ábrázolják, rendkívül kifejező módon. Gino D'Antonio és Renato Polese rajzai továbbra is részletesek és dinamikusak: az összecsapások feszültséget sugároznak, a táj pedig gyönyörűen festői és tiszteletet parancsolóan vad.

A XIX. század eleji, határ menti mindennapok részletei iránt érdeklődők megelégedéssel nyugtázhatják, hogy az író és rajzoló Gino D'Antonio ezúttal is alapos kutatómunkát végzett, így a Kalandorok meglehetősen reális képet fest például a korabeli kereskedési gyakorlatról. Kiderül belőle, hogy a szőrmetársaságnak is nevezett kereskedelmi szervezetek erődöket emeltek maguknak a begyűjtött prémek tárolására, és e cölöpkerítéssel körülvett építményeket magánhadseregekkel őriztették. Maga a kereskedés az úgynevezett trading postokon - kereskedőállomásokon, kereskedelmi telephelyeken - zajlott, de nem pénzben: jellemzően áruk cseréltek gazdát. Egy-egy ilyen állomás a különböző embercsoportok közötti találkozás helyszíne is volt, akik épp a csere végett jelentek meg az adott helyen. E létesítmények tehát nem csak a gazdasági, de - mai kifejezéssel élve - a kulturális transzfer színterei is voltak.

A történetmesélés mélyebb szakmai kérdései és a gondolati tartalom iránt fogékony olvasók számára rendkívül izgalmas lehet D'Antonio Vadnyugat történetének második részében bemutatott karakterábrázolás. A szerző figyelmesen és tudatosan építi fel a szereplőket, hogy késztetést érezzünk arra, hogy reflektáljanak a központi témákra. Ilyen például a betelepülők és az őslakosok közötti összetett viszony, valamint az egymás mellett élés lehetőségei. Brett, aki indián származású feleséget választott, kritikus szemmel vizsgálja a fehér telepesek tetteit, és kérdéseket vet fel a kultúrák közötti kölcsönhatásról, valamint az identitásváltozásról, ami a történelmi események következtében kialakulhat. Az ő szemszögéből egy új perspektíva bontakozik ki, rávilágítva a múlt árnyaira és a jövő kihívásaira.

Az érdek, a pénz, az irigység... betegségek, amelyek ismeretlenek voltak errefelé, amíg mi ide nem hoztuk őket! Azokból a magokból, amiket elszórunk, csak mérgező növények sarjadhatnak!

Azt mondja egy adott pillanatban.

Tisztánlátása ugyanakkor nem csak e ponton mutatkozik meg, asszonyának, Sicawejának kifejti: az Európából Amerikába igyekvő emberáradat feltartóztathatatlan, és érkezése súlyos következményekkel jár: "A változástól félek, ami nem lesz fájdalommentes. [...] A különbségekből fakadóan lesznek nehézségek, sértődés és harag is. [...] Baráti szándékkal kinyújtom a kezeimet: az egyiket a világ felé, amelyet elhagytam, a másikat pedig felétek. Bárcsak közelebb hozhatnálak titeket... barátokként. Szeretnék mindent megtenni, hogy a változás könnyebb legyen."

Ami pedig az őslakosokról alkotott véleményeket illeti, a már említett Jack Colter például így gondolkodik róluk: "Az indiánok olyanok, mint mi: sem jobbak, sem rosszabbak". E kérdésben alighanem egyetért Sicawejával. MacDonald felesége ugyanis egy másik jelenetben azt mondja a férjének: "Hát nem érted? Pontosan ugyanolyanok vagyunk, mint ti, csak a bőrünk színe különbözik. A jó és a rossz füvek egyazon helyen nőnek... együtt!"

A Kalandorokban felmerülő másik lényeges kérdés a szőrmekereskedelem morális keretei körül forog. Valóban beszélhetünk etikáról, ha üzleti tranzakciókról van szó? A kötet egyik mellékszereplője világosan kifejezi nézeteit, amelyek viselkedésében is tükröződnek: az erkölcsi szempontok számára teljesen mellékesek, míg más, pragmatikus megfontolások annál inkább előtérbe kerülnek. "Üzletemberek vagyunk, nem igaz? Vitázni lehet, de a megállapodás a lényeg. Pénzt nem lehet csinálni, ha állandóan konfliktusban élünk," hangoztatja egy jelenet során. Számára tehát a nyereség a legfőbb cél, minden egyéb alárendelődik ennek a törekvésnek. Ez a gondolkodásmód készteti arra is, hogy néhány panellel később hidegvérrel végezzen egy fegyvertelen, megadásra kész férfival.

A szövegben megjelenő gondolatok mögött egy pragmatikus üzletember áll, aki a profit maximalizálására törekszik, miközben a költségeket minimalizálja. Az általa felvetett dilemmák tükrözik a modern üzleti világ kihívásait, ahol a cél a versenyképesség fenntartása és a nyereség elérése. Azonban, ha a morális szempontokat is figyelembe vesszük, a döntéseinek következményei sokkal súlyosabbak lehetnek, mint amit elsőre gondolna. Mivel az üzlet nem csupán számokról szól, hanem emberekről és közösségekről is, a "fattyú" vagy bármilyen más, a profit érdekében elhanyagolt vagy áldozatul esett személy sorsa nem csupán a vállalkozás hatékonyságát befolyásolja, hanem az etikai normákat is. Azzal, hogy a profit maximalizálására összpontosít, az üzletember figyelmen kívül hagyja a társadalmi felelősséget és az emberek életének értékét. Kérdéses, hogy valóban megéri-e a rövid távú nyereség érdekében hosszú távon hátrányos következményekkel járó döntéseket hozni. Az ilyen hozzáállás nemcsak a vállalkozás hírnevét csorbítja, hanem hosszú távon a fenntarthatóságát is veszélyezteti. Így tehát, bár az üzletember érvelése logikus lehet a profit szempontjából, a morális alapelvek figyelmen kívül hagyása végső soron nem csupán a saját vállalkozását, hanem a társadalmat is károsíthatja. Az igazi siker nem csupán a pénzügyi mutatókban rejlik, hanem abban is, hogy milyen hatással vagyunk a körülöttünk lévő világra. Az etikus üzleti gyakorlatok követése nemcsak a közvetlen hasznot növelheti, hanem hozzájárulhat egy fenntarthatóbb és igazságosabb jövőhöz is.

Ez a könyv egyik kiemelkedő jellemzője a kíméletlen profitorientált szemlélet bemutatása, amely részben hozzájárult az Egyesült Államok nagyságához és az amerikai kapitalizmus fejlődéséhez. E szemlélet nélkül valószínűleg nem lenne olyan a világ, amilyennek ma ismerjük.

A szöveg egyedivé téve: amely - többek között - az őslakos népek eltüntetése és a kontinens természeti erőforrásainak kiaknázása során vált igazán nyilvánvalóvá.

Az említett mellékszereplő a kötet végén búcsút int a történetnek, de meglehetősen valószínű, hogy a jövőbeli epizódokban újra felbukkan. Erre nemcsak a karakter dinamikája miatt lehet számítani, hanem azért is, mert pragmatikus megközelítése éles ellentétben áll Brett alapvetően idealista világképével. Ez a különbség könnyen feszültséget szülhet közöttük, ami izgalmas konfliktusok forrása lehet a folytatásban.

A Kalandorok gyengeségeiről szólva érdemes megemlíteni, hogy a történet kissé elmarad a sorozat első epizódjának színvonalától. Brett indián segítője, Csontbőr, sajnos egy kissé sablonos karakter, akit elnagyolt vonásai miatt nehezen tudunk komolyan venni. Nyilvánvaló, hogy a szerző azért formálta őt így, hogy a főszereplő mellett komikus ellenpontként tűnhessen fel. Ennek ellenére a kötet összességében mégis azt mutatja, hogy...

A Vadnyugat krónikáját joggal emlegetik az egyik legkiválóbb olasz western képregény-sorozatként, hiszen történetei és illusztrációi egyaránt lenyűgözőek.

Akik a romantikusabb hangulatú történeteket kedvelik, vagy gyors lefolyású, könnyed kalandokra vágynak, nem biztos, hogy megtalálják a számításukat, ha kézbe veszik. A westernrajongók, akik értékelik a történelmi hitelességre való törekvést - valamint azok az olvasók, akik nem kizárólag akciót várnak egy képregénytől, de némi karakterrajzot is, és nincs ellenükre a morális és gazdasági konfliktusok alaposabb bemutatása -, semmiképp sem fognak csalódni benne!

A Kalandorok végén Brett végre belátja, hogy az északnyugati határvidék kockázatai túlzottan nagyok. Felesége és fia mellett dönt, hogy elhagyja a Missouri partjait, és - a két régió közötti körülbelül 1500 mérföldes utat legyőzve - a középnyugatra költözik. Úti célja az Ohio folyó mentén található Vincennes, ahol egy gondosan őrzött katonai erőd várja őket...

A Vadnyugat története 3. - A nagy völgyvidék a tervek szerint idén októberben lát napvilágot!