Amikor a másik rágása olyan, mint a pokol zenekara - Ennyi idő alatt zárul le a szerelem, és ez az, amiért mindez történik - Élet.
Miért unjuk meg a párunkat néhány év után? Az evolúcióban rejlik a válasz arra, miért illan el a szerelem, mint ha soha nem is lett volna.
A kapcsolat kezdetén minden csók olyan, mint egy tűzijáték, a másik horkolása pedig szinte bájos, sőt, még a széthagyott zoknijait is mosolyogva veszed észre, mert „milyen aranyos, hogy ennyire szétszórt”. Aztán telik az idő, és egy reggel azon kapod magad, hogy már az is zavar, ahogyan a műzlit eszi. Sőt, valójában még az is idegesít, ahogy hangosan lélegzik. Az orrán keresztül. Rágás közben. Szörnyű. De mi történt? Elromlott a kapcsolat? Vagy csak te változtál meg? Nos, egyik sem. Egyszerűen csak lejárt a szerelem varázslatos időszaka. Az evolúció szempontjából ez teljesen normális, még ha a mesék erről nem is beszélnek.
Mindössze három év elég ahhoz, hogy a hormonális eufória véget érjen. Kész, ennyi. Volt szerelem, most már nincs. A rózsaszín illúziót lerántják, mint egy függönyt. A Frontiers in Neural Circuits kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az agyunk működése hasonló a TikTok algoritmusához: amit még nem ismertünk, az felvillan, amit már megszoktunk, az eltűnik a látóterünkből. A kapcsolat kezdetén a testünk oxitocint, dopamint és más boldogsághormonokat termel, hogy a másik a legjobb fényben tűnjön fel - még akkor is, ha közben hangosan szürcsöli a levest. Ez a mechanizmus a monogámia fenntartása érdekében alakult ki: amíg szükség van rá. De sajnos ez a biokémiai mese nem tart örökké. A hormonrendszerünk mindössze 1-2 évig képes fönntartani a varázslatot. Aztán - mint minden jó buli - ez is elérkezik a végéhez. A rózsaszín látásmód eltűnik, és ott álltok hárman: te, ő... és az összes idegesítő szokása, amit eddig figyelmen kívül hagytál.
A ScienceDirect legújabb tanulmánya alapján az evolúció úgy alkotott meg minket, hogy találjunk egy párt, hozzunk létre egy utódot, majd pár év múlva nyissunk új fejezetet. Az őseinknél ez ösztönösen működött, a baba születése után pár évvel jöhetett a következő partner és a következő gyerek, egy másik nőtől. Biológiailag ez teljesen logikus volt az őskorban. Ma már ez a továbblépés kissé bonyolultabb, mert ott a közös Netflix-előfizetés meg a macska.
Mert ilyen a biológiánk: ennyi ideig képes az agyunk és a hormonrenszerünk "bedrogozni" minket. A testünk a rózsaszín kábulatot biztosító hormonkoktélból egy bizonyos idő után egyszerűen kifogy. Mint a parfüm, amit az elején túl nagyvonalúan fújtál, mint ha nem lenne holnap.
