A Stefániában a szavak varázslatos világára irányították a figyelmet, hangsúlyozva a mesék fontosságát és erejét. A rendezvény során a történetek nem csupán szórakoztatásként, hanem a kultúra és a tudás átadásának eszközeként is szerepeltek.
Az élőszavas mesélés fejleszti a gyereket, mert nem kap készen mindent, mint a tévében. Ha ő maga képzeli el a történetet, akkor a meséből saját élményt és értéket teremt. A marosvásárhelyi Stefánia óvoda idén is megszervezte mesemondó délelőttjét.
A marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület minden esztendőben örömmel fordul a Stefánia-óvoda pedagógusközösségéhez, kérve őket, hogy támogassák az egyesület által megpályázott megyei mesemondó- és rajzverseny lebonyolítását. Az idei rendezvény különleges inspirációt nyert a magyar népmese napja és Márton napja szellemiségéből, és ennek jegyében invitáljuk a résztvevőket, hogy merüljenek el a mesék világában és kreatív alkotásaik révén elevenítsék meg e hagyományokat. A verseny célja nem csupán a tehetségek felfedezése, hanem a közösség összekovácsolása és a kulturális örökség ápolása is.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Márton napja az egyik leggazdagabb néphagyományokkal bíró napja a magyar népi kultúrának. A népmese is így jutott főszerephez ezen a reggelen, miután minden óvodás megsimogatta a bátorságot adó szívecskét.
A népmese-mondó óvodások zsűrijének, amelynek tagjai Weisz Réka, a Stefánia óvoda igazgatója, Zsidó Enikő, a Református Óvoda pedagógusa, Balogh Erzsébet, a mezőcsávási óvoda óvónője, valamint Gráger Éva Zita és Vass-Gál Dorottya, a Stefánia óvoda óvónői, nem volt egyszerű feladatuk. Minden kisgyermek bátran és mosolyogva lépett a színpadra, hogy előadja a gondosan begyakorolt népmeséjét. Az előadók varázslatos zenei kísérettel adták elő történeteiket, melyek nemcsak szórakoztatták a nézőket, hanem bátorságot is adtak mindazoknak, akiknek szükségük volt egy kis inspirációra.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Balogh Erzsébet, a mezőcsávási óvoda pedagógusa és elkötelezett élőszavas mesélő, úgy véli, hogy a népmesék mély igazságokat és letisztult szépséget hordoznak magukban. Ezek a mesék, amelyek generációkon átívelve tanítanak és szórakoztatnak, a modern digitális világban sajnos háttérbe szorulnak, így nehezen jutnak el a gyerekekhez.
- részletezte Balogh Erzsébet.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Viszonyításként az óvónő hozzátette, amikor egy gyerek csak a tévét vagy a telefont nézi, akkor mindent készen kap: a képeket, a hangokat, a történetet. Ha viszont ő maga képzeli el a történetet - például egy mesét hallgatva -, akkor
Így a fiatalember mélyen elmerül a gondolatok tengerében, azon töpreng, miként segíthetne önmagán, hogyan szabadulhatna ki az erdő fogságából, és hol találhatna valódi kincseket. Ez a belső harc és teremtés adja meg számára a történet lényegét, amely így válik érthetővé és igazán értékessé.
Bár a zsűri megalkotta a mesemondó gyerekek között egy rangsort, az esemény versenyszelleme nem kapott hangsúlyt. Sokkal lényegesebb, hogy a rendezvény teret adjon a kölcsönös meghallgatás élményének, és lehetőséget biztosítson arra, hogy a fiatal mesélők megosszák történeteiket egymással.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
A győztes mesemondók varázslatos világa A mesék birodalmában a nyertes mesemondók olyanok, mint fénylő csillagok az éjszakai égbolton. Ők nem csupán szavakat használnak, hanem érzéseket, képeket és álmokat szőnek a hallgatók elméjébe. Minden egyes történetük egy új kaland, ahol a fantázia határtalan. Ezek a mesterek a narráció művészetének igazi tudorai. A hangjuk simogató dallamként áramlik, miközben a hallgatóság szívét és lelkét is megérinti. A nyertes mesemondók képesek arra, hogy a legegyszerűbb történetekből is varázslatos élményeket varázsoljanak, ahol a hősök és hősnők bátorsága, a barátság ereje és a szeretet csodája ragyog a legfényesebben. A versenyek során a legjobbak nem csupán a díjakért küzdenek, hanem azért a tiszteletért is, amelyet a közönség és a szakma egyaránt ad nekik. Minden mesélés egy új esély, hogy a hallgatókat elrepítsék egy másik világba, ahol minden lehetséges, és ahol a képzelet határai csak a gondolatainkban léteznek. A nyertes mesemondók tehát nem csupán történeteket mesélnek, hanem hidakat építenek a múlt és a jövő, a valóság és a fantázia között, és emlékeket hagynak a szívünkben, amelyek örökre velünk maradnak.
A népmese-mondó verseny izgalmas küzdelmét Bondor Simeon (a marosvásárhelyi 8-as számú normál programú óvodából) nyerte meg, ezzel elnyerve az első helyezést. A második díjat Páll Tímea-Petra (a marosvásárhelyi 6-os számú napköziotthon) és Ráduly Róbert (a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Főgimnázium óvodája) osztotta meg. A dobogó harmadik fokára Farkas Kincső (a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolához tartozó óvodából) lépett. Különdíjat kapott Simon Anna (az udvarfalvi óvodából) és Buta Eliza (a marosvásárhelyi 6-os, valamint 16-os számú napköziotthonból), akik szintén kiemelkedtek teljesítményükkel.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Balogh Erzsébet, a mezőcsávási óvoda óvónője szerint az élőszavas mesemondás nem helyettesíthető a képernyővel
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Kép: Haáz Vince által készített műalkotás.
Weisz Réka, a Stefánia Napköziotthon vezetője szívélyesen üdvözölte a fiatal mesemondókat.
