A plágiumgeneráló mesterséges intelligencia már annyira kifinomultá vált, hogy még a legmodernebb plágiumellenőrző algoritmusok sem képesek észlelni.

A mesterséges intelligencia robbanásszerű elterjedése komoly próbatétel elé állította az egyetemi és közoktatási rendszereket egyaránt. Bár akadnak olyan területek, ahol a diákok kihasználhatják a technológia nyújtotta előnyöket, fontos hangsúlyozni, hogy a határok betartása elengedhetetlen. Magyarországon már elindult a tudatos oktatás arról, miként és hol érdemes alkalmazni ezt az új eszközt.

Margitay Tihamér, az ELTE Gazdaságtudományi Kar akkori dékánja év elején kiemelte, hogy a középiskolás és egyetemi hallgatók már most aktívan, napi szinten alkalmazzák az olyan generatív mesterséges intelligencia megoldásokat, mint a ChatGPT. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tudatos és szakszerű használatukhoz még szükségesek a megfelelő feltételek. Ekkor jelentette be, hogy a kar márciustól - az üzleti területen elsőként az országban - integrálja a mesterséges intelligencia oktatását a hagyományos tanrendbe.

A hallgatók számára az AI eszközének alkalmazása szinte bármely tanulmányi feladat, mint például beadandók, kutatási projektek vagy szakdolgozatok elvégzése során, egyre elterjedtebbé válik - természetesen szigorú keretek között. Az oktatók azonban arra is próbálják felhívni a figyelmet, hogy az mesterséges intelligencia használatának nemcsak előnyei, hanem korlátai is vannak. Az AI által generált eredmények lehetnek pontatlanok, elfogultak vagy akár teljes mértékben félrevezetőek is. Emellett fontos, hogy a diákok tisztában legyenek az új technológia jogi és etikai vonatkozásaival is, hiszen ezek alapvetően befolyásolják az AI felelős alkalmazását.