A budapesti turizmus fejlődése: Kihívások és a túlturizmus árnyoldalai A fővárosunk, Budapest, lenyűgöző kultúrájával és gazdag történelmével évente több millió látogatót vonz. Azonban a folyamatos növekedés csapdájába is eshetünk, amely komoly kihívások

Budapest turizmusát a dübörgő kereslet és a bővülő szálláshelykínálat jellemzi, a turizmusirányítás víziói pazar röppályát mutatnak, amely globális tanácsadók elemzésén alapul, de a túlturizmus tünetei minőségi és fenntarthatósági problémákat okozhatnak. Mindez krízisbe fordíthatja a sikert, lakossági elégedetlenséget, a látogatói vendégélmény csökkenését és vállalkozói, sőt nemzetgazdasági hozamcsökkenést is okozhat. - hívja fel a figyelmet legújabb elemzésében Dr. Karsai Árpád turizmus tanácsadó és oktató.

A pécsi Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencián az egyik szekcióban Dr. Karsai Árpád Budapest túlturizmusáról szóló tartott előadást. Karsai kutatásának célja a túlturizmus mérésének és kezelési kísérleteinek eredményeit felhasználva megoldási javaslatok megfogalmazása. Alábbiakban a szakember által írt vendégcikket olvashatják a Spabook lapjain.

Budapest turizmusa tavaly rekordokat döntött, a világjárvány előtti aranyév számai visszatértek, az idei év már további rekordokat döntögethet. A szálláshelyek 2024. évi vendég-, vendégéjszaka - és foglaltsági adatai ismeretében Budapesten a Bulinegyeden kívül is felmerül a túlturizmus lehetősége. A kínálatnövekedés is megágyaz a számoknak: 2025-ben közel 1000 belépő új hotelszoba, 2026-27-ben az elindult beruházások révén kb. további 3,5 ezer szoba jelenik meg.

A stabil növekedés felől már nincs kétség, azonban kérdés, hogy a főváros teherbíróképessége alkalmas-e a 2030 évére 12 milliónál is több vendég fogadására: bírni fogjuk-e?

Budapest a Statista szerint már 2018-ban rákerült a túlturistásodott európai városok toplistájára. 2023-as elemzésük a turizmus fogadóterületre tett - túlturizmus jellegű - hatásait veszi számba. A Statista.com szerint Budapesten különösen az infrastruktúra túlterheltsége, negatív környezeti hatások és egyes területeken a turisták koncentrációja jelent kockázatot.

Két különböző, szakmai körökben lebonyolított kutatást végeztem el, az egyik a neves várostervezők által alkotott Budapest Kör keretein belül zajlott, míg a másik fókuszcsoportos fórum a turizmus területén működő vállalkozók – köztük utazási irodák, hajós cégek, turistabuszos szolgáltatók és idegenvezetők – részvételével valósult meg.

A kutatás áttekintette a témában született legfrissebb szakmai publikációkat is, amelyek újabb és újabb kísérletet hoztak a túlturizmus által érintett helyszínek értékelésében, azonban Budapestre való alkalmazásuk ellentmondásosnak mondható.

Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább a helyi közösségek és a turisták tapasztalatain kívül a látogatók által gyakorolt terhelés mennyiségi elemzésére is kiterjedtek. A szakértők egyetértenek abban, hogy fontos a turista intenzitás és a turista denzitás mérésével foglalkozni. Előbbi a látogatók, illetve a vendégéjszakák számát viszonyítja a helyi lakosság létszámához, így megmutatja, hogy hány turista jut egy-egy helyi lakosra. Ezzel szemben a turizmus denzitás a vendégéjszakák számát méri kilométerenként, ami segít a területre nehezedő nyomás pontosabb megértésében.

A módszertani részletek között jelentős eltérések találhatóak, amelyek alapvetően alakítják az elért eredményeket. Ennek következtében sajnos nem létezik egyetlen, egységes indikátorokon nyugvó mérési rendszer.

Az elmúlt évek túlturizmussal kapcsolatos szakirodalmi eredményeit (például Amori et al., Melanie Smith, Pinkéné Sziva Ivett, Peeters et al. munkáit, valamint Michalkó Gábor professzor kutatócsoportjának 2024-es publikációját) figyelembe véve egy új, Budapestre alkalmazható megközelítést javaslok. Ez a megközelítés a korábbi tapasztalatokra épít, de eltér a megszokottaktól, és célja a főváros turizmusának fenntarthatóbbá tétele.

A pécsi előadás abban hoz más megközelítést, hogy tagadja egy nagyváros, vagy akár annak kerületei turizmus-terhelésének ("túlturistásodottságának") számítása hasznosságát akkor, ha a város egésze nem turista-járta terület. Meglátásom szerint csakis a - sokszor a város egy részében behatárolható - zóna az, ahol a fogadóterület és a túlturizmus kérdése releváns. (Kisvárosok esetén, ahol az egész város turistajárta területnek tekinthető, más a helyzet). Budapesten ilyen turisták bejárta területe a Parlamenttől a Vásárcsarnokig a Nagykörút által határolt terület, melynek egy nyúlványa az Andrássy úton a Városligetre is kiterjed (lásd térkép). Fontos a Belső-Erzsébetváros (Bulinegyed) és további területként a Budai Várkerület és Várszoknya, mint fogadóterület elemzése. (Az a tény, hogy marketing és nemzeti promóció szempontjából Budapest egy egységes desztináció, nem vonja kétségbe e megközelítés hasznosságát.)

A Várkerület és környékének látogatói számának alacsony volta miatt az intenzitás és denzitás értékek nem nyújtanak megbízható támpontot. A Mátyás-templom, amely évente körülbelül 700 ezer belépőt vonz, valamint a Vár iránt érdeklődő egyéb látogatók 90%-a nem a közvetlen környéken választ szállást.

Budai Vár és a Várszoknya 2024 (Forrás: saját kutatás és KSH adatai alapján)

A Várkerület és környéke zsúfoltsága elsősorban a megközelítési módok kaotikus állapotából ered, amelyet más európai városok, sőt a Duna pesti oldalának látogatói is tapasztalhatnak – ha megfelelően lenne szervezve, ez kezelhető lenne. A napi 150-200 turistabusz folyamatos mozgása, a vendégek fel- és leszállásának rendezetlensége, valamint a liftek korlátozott teherbíró képessége mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tömegjelenetek elkerülhetetlenné váljanak.

A cikk keretein belül nem áll módunkban részletes számításokat bemutatni, azonban a Konferenciát követően a 69 előadás anyagának publikációi elérhetők lesznek.

A Bulinegyed helyzetéről szóló elemzésről itt röviden csak annyit, hogy az éjszakai szórakoztatóipar szabályozásáról épp a koronavírus járvány idején lépett hatályba egy helyi rendelet, amely az éjszakai nyitva tartást hangkorlátozó limiter eszközzel, biztonsági őrrel, forgalomszámláló és más kötelező feltételekkel tartotta volna féken a kirívó viselkedést, de a rendelkezések végrehajtása elmaradt vagy szabotálásra került, a zavaró jelenségek (hangoskodó tömeg, bűnözés, zenélő riksák, sörbuszok stb.) újra felütötték fejüket. A következetlen menedzsment miatt az úttörő szabályozás hatását vesztette. Sőt: kutyaharapást szőrével. A fenntartható turizmust választók más városokban a biodiverzitást, nálunk a zsúfolt negyed közepén való szállodaépítéseket választják.

A kutatás megállapításai szerint a számok európai szintű összehasonlítása alapján a Bulinegyeden kívül jelenleg még nem tapasztalható túlturizmus, azonban a turisták közlekedésének kaotikus állapota (például a Vár és Bulinegyed területén) egyértelműen jelzi a túlturizmusra utaló jeleket, amelyek már lakossági ellenállást is generálnak. Budapest városszerkezete kedvez a turizmus fejlődésének, és a Budapest Szíve program, amely az UNWTO által képviselt zsúfoltság csökkentésére irányuló szétterelési stratégiát már korábban támogatta, valamint a későbbi közlekedéstervezési intézkedések is sikeresnek bizonyultak.

Budapest túlturizmusának problémái nem csupán a turisták számának növekedéséből fakadnak, hanem mélyebb politikai megosztottságokból erednek. Az utóbbi öt évben a főváros nem tudott egy egységes turizmusstratégiát kialakítani, mivel a közgyűlés tagjai között fennálló pártpolitikai nézeteltérések megakadályozták a Budapest Brand által, szakmai konzultációk révén kidolgozott javaslatok elfogadását. A Várkerületben zajló politikai harcok pedig odáig vezettek, hogy a turizmus számos döntéshozó szemében negatív konnotációval bír, sőt, a buszos turisták kitiltásának tervei helyi politikai tőkét jelenthetnek, ahelyett hogy a főváros és a kerület közösen egy innovatív, a lakosság életminőségét és a fenntartható turizmust egyaránt támogató menedzsmentet valósítanának meg.

A várostervezők és az üzleti szektor képviselői egyetértenek abban, hogy Budapest turizmusának irányítása sem kerületi, sem fővárosi, sem országos szinten nem megfelelő. A közelmúltban a főváros jelentős mértékben csökkentette a Budapest Brand költségvetését, ami a vezető távozásához is vezetett. A Turisztikai Kerekasztal már egy ideje nem játszik aktív szerepet a szakma bevonásában. A várostervezők véleménye szerint a Budapest Brand eddigi működése, amely a turizmus mellett fesztiválokkal, kultúrával és városmarketinggel foglalkozott, nem teljesíti a feladatát. Ahhoz, hogy valódi desztináció-menedzsment valósulhasson meg, egy profiltiszta szervezet szükséges.

Az elemzés eredményei szerint sem kerületi, sem fővárosi, sem országos szinten nem észlelhető korszerű desztinációmenedzsment tevékenység, amely mulasztás így a túlturizmus egyik legfőbb kiváltó faktorát jelenti.