Sajtóforrások szerint JD Vance beszéde után egyre többen a NATO lehetséges megszűnéséről spekulálnak.

Szent II. János Pál pápa emblematikus szavai, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy "Ne féljetek!", újraéledtek a közelmúlt eseményeiben, amikor JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke, a müncheni biztonságpolitikai konferencián a migrációs válságot érintette. Ezen kijelentései sokkolták a nyugati sajtót, amely gyakran elkerüli a kényes témák megvitatását. Eközben a brit hadsereg korábbi vezetője, szembesülve Európa súlyos leépülésével, figyelmeztetett arra, hogy Nagy-Britannia nem lenne képes 40 ezer katona kiállítására, ami további aggodalmakat vet fel a kontinens védelmi képességeivel kapcsolatban.

„Fogadjátok el azt, amit a népetek mond nektek” - zárta szavait JD Vance, miközben átvette a történelmi üzenetet, amely II. János Pál pápa szovjet elnyomás alatt élő népekhez intézett szavainak eklatáns példája volt: „Ne féljetek!”. Ezt követően hozzátette: „Isten áldjon meg benneteket” - fordult a közönséghez. A beszéd, melyet csupán a republikánus szenátorok (a francia jobboldali Köztársaságiak párt tagjainak egy része - a szerk.) egy kisebb csoportja tapsolt meg, hideg borzongást keltett a hallgatóság soraiban.

A Le Figaro című napilap hétvégi kiadásában részletesen beszámolt a neves müncheni beszédről, amely a pénteki biztonságpolitikai konferencián került megrendezésre. Az esemény különösen figyelemreméltó volt, hiszen...

A nemzetközi közvélemény színpadán.

"Ez a NATO vége?" tett fel a kérdést a nemrég a USAID-pénzek kapcsán is hírbe került, amerikai kézben levő brüsszeli orgánum, a Politico. A lap egy magát megnevezni nem kívánó diplomatát idéz, aki szerint most "van egy olyan orosz elnök, aki el akarja pusztítani Európát, és egy

A cikk felidézi Churchill emlékezetes szavait: "Két út állt előttetek: a háború és a becstelenség. Ti a becstelenséget választottátok, és most háborúra számíthattok." Ezt a figyelmeztetést mondta Churchill, amikor 87 évvel ezelőtt Neville Chamberlain brit miniszterelnök elhagyta München városát, kezében egy papírdarab, amely hamarosan értelmét vesztette. A Politico e szavakkal utal vissza az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Mussolini olasz diktátor, Daladier francia politikus és Chamberlain brit miniszterelnök a bajor főváros falai között jóváhagyták Hitler területi igényeit Csehszlovákiával szemben, ezzel elindítva egy sötét fejezetet a történelemben.

Miközben

Az amerikai alelnök figyelmeztetése Európára különösen figyelemre méltó, hiszen arra hívja fel a figyelmet, hogy a kontinensnek meg kell őriznie alapvető értékeit, és el kell kerülnie a cenzúra bevezetését, valamint a törvényes választások megsemmisítését. Ezzel párhuzamosan a Trump-adminisztráció Washingtonban határozott és világos álláspontot képvisel a háborúval kapcsolatban, jelezve, hogy Amerika elkötelezett a demokratikus értékek védelme mellett, és figyelemmel kíséri a nemzetközi politikai folyamatokat. Az ilyen megnyilvánulások hangsúlyozzák, hogy a globális politikai színtéren a demokratikus normák és értékek megőrzése kiemelt jelentőséggel bír.

"Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háborúnak "véget kell vetni", Kijev csatlakozása a NATO-hoz irreális, és az Egyesült Államok a továbbiakban nem fogja prioritásként kezelni az európai és az ukrán biztonságot, mivel a Trump-kormány az Egyesült Államok saját határainak biztosítására és a Kínával szembeni háború megakadályozására összpontosít" - foglalta össze a CNN az amerikai álláspontot.

"A müncheni biztonsági konferencia hallgatósága arra számított, hogy a Trump-kormányzatnak az ukrajnai háború befejezésére irányuló terveiről értesülhet, ehelyett azonban a Nyugat-Európában a második világháború óta uralkodó

"A CNN tudósítása szerint JD Vance beszédében olyan megnyilvánulások hangzottak el, amelyek minimálisra csökkentették az Oroszország és Kína által a kontinensre leselkedő veszélyek súlyát."

Hasonló stílusban, a kommentatív elemeket a legkevésbé sem nélkülözve tudósít a BBC:

Az idei müncheni biztonsági konferencia (MSC) középpontjában két alapvető téma kellett volna, hogy álljon: az ukrajnai háború befejezése Oroszország engedményei nélkül, valamint Európa védelmi költségeinek növelésének szükségessége. Ezzel szemben JD Vance amerikai alelnök, a rendezvény legmagasabb rangú amerikai képviselője, a pódiumon egyiket sem említette. Pénteken inkább sokkolta a résztvevőket, amikor Washington szövetségeseit, köztük Nagy-Britanniát is kritizálta, miközben a félretájékoztatás, a dezinformáció és a szólásszabadság kérdését feszegette. A 20 perces beszéd meglehetősen szokatlan volt, a teremben ülők pedig jórészt csendben figyelték az eseményeket.

A Le Figaro cikke szerint Jean-Noël Barrot, Franciaország külügyminisztere, a legelső politikai reakciók között szerepel, miután szombaton határozottan elítélte JD Vance amerikai alelnök egy nappal korábban tett éles kritikáit az európai demokrácia állapotával kapcsolatban. Barrot hangsúlyozta: "Európában a véleménynyilvánítás szabadsága szilárdan garantált", és kiemelte, hogy senkinek sincs joga saját politikai modelljét rákényszeríteni a kontinens országaira.

Barrot nyilatkozata idején a francia Szocialista Párt egy bizalmatlansági indítvány benyújtásán töri a fejét François Bayrou kormányfő ellen. Az indítvány hátterében az áll, hogy a miniszterelnök a "Franciaország alámerül a migrációban" kifejezést használta, ami komoly felháborodást keltett. Ezzel a lépéssel a párt célja, hogy korlátozza Bayrou és a francia politikai diskurzus szókincsét, és hangsúlyozza a migrációval kapcsolatos érzékeny társadalmi kérdéseket.

Barrot-val ellentétben Mohamed Oulmekki, a Le Figaro által szombaton idézett francia háziorvos, sokkal pesszimistábban nyilatkozik a franciaországi közállapotokról. Tavaly novemberben az ő rendelőjében támadtak rá, és az eset következményeként az orrát betörték. Az elkövető azonban csupán közmunkát kapott büntetésként, ami Oulmekki szerint mélyen elgondolkodtató.

Néhány órán belül azonban a brit közszolgálati média arról tudósított, hogy a brit hadsereg "túlzottan lecsökkent" ahhoz, hogy irányítsa az ukrajnai békefenntartó missziót.

Lord Dannatt, akire a BBC "a hadsereg korábbi vezetőjeként" hivatkozik, kijelentette: a brit hadsereg "annyira leépült", hogy

"Egy ilyen küldetés végrehajtásához akár 40 ezer brit katona bevonása is elengedhetetlen lenne, azonban sajnos nincs annyi ember a rendelkezésünkre" - mondta Dannatt.

A BBC beszámolója szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a hét elején közölte, hogy hosszú tárgyalásokat folytatott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, és hogy "azonnali" lépéseket tervez az ukrajnai "nevetséges háború" leállítása érdekében. Lord Dannatt, aki 2006 és 2009 között vezette a brit hadsereget, egyetértett abban, hogy a béke fenntartásához körülbelül 100 ezer katona szükséges. Megjegyezte, hogy a hadseregünk jelenlegi állapota - mind létszám, mind képességek és felszerelés szempontjából - annyira lecsökkent, hogy...

A BBC Radio 4 The Week in Westminster című műsorában hangzott el az a megjegyzés, hogy...