A kormány ismételten elutasította az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozásának támogatását | Demokrata
A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleménye szerint a tárcavezető a közelmúltban megrendezett európai uniós külügyi tanács ülését követően sajtótájékoztatót tartott. Ezen a fórumon bejelentette, hogy Magyarország egyedüliként vétózta meg azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az Európai Békekeret keretében körülbelül 6,5 milliárd eurót folyósítsanak azon tagállamoknak, amelyek korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnának. Az összegből hazánknak körülbelül 77 millió euró jutna.
"Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, és nem járult hozzá semmilyen fegyverszállításhoz, és a mai napon sem járultam hozzá ahhoz egyedüliként, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azoknak, akik korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnába" - fogalmazott.
"Jeleztem ugyanakkor, hogy ha ezt a másik huszonhat tagállam önkéntesen szeretné megtenni, akkor Magyarország ennek nem áll az útjába. Azonban egyelőre, valamilyen oknál fogva csak képmutatás van a dolog mögött" - mondta.
"Magyarország nem áll szándékában támogatni ezt a lépést, semmilyen formában. Hasonlóképpen, nem fogunk közreműködni abban sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében Kijevbe telepítsenek egy koordinációs egységet. Emellett nem fogjuk támogatni az európai uniós tanácsadók Kijevbe való küldését sem, akik az ukrán biztonsági szektor reformjának irányítását segítenék."
"Általánosan úgy véljük, hogy rendkívül kockázatos és veszélyes, ha bármilyen okból kifolyólag - legyen az kiképzés, koordináció vagy reformtanácsadás - európai uniós keretek között embereket telepítünk Kijevbe" - hívta fel a figyelmet.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy elfogadásra került a tizenötödik szankciós csomag Oroszországgal szemben. Ez a lépés lehetőséget biztosít arra, hogy a Mol továbbra is exportálhassa az orosz származású kőolajból előállított termékeit.
„Ez számunkra lényeges volt, és mivel az őrült javaslatokat sikerült eltávolítani a szankciós csomagból, ezért végül nem vetettük el” - nyilatkozta.
"Mik is voltak ezek a bizarr javaslatok? Például Kirill pátriárkát szándékozták felvenni a szankciós listára. Szerintem az egyházi vezetők és személyek szankcionálása mindenképpen elkerülendő, mert ha az egyházi szférában nem tudunk párbeszédet folytatni, akkor a béke utolsó esélye is elvész." - fogalmazott.
"Szankció alá akarták tenni Oroszország ENSZ-nagykövetét, ami azért furcsa, mert az ENSZ az az utolsó mentsvár, ahol a politikai konzultációkat meg lehet tartani (...) Tehát nyilvánvalóan ezzel egy újabb békéhez vezető végső utat vágtak volna el" - folytatta.
"Kifejeztük, hogy határozottan ellenállunk az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálásának. A sportágakat és a politikát, különösen a geopolitikai játszmákat nem szabad összekeverni, ez számunkra abszolút elfogadhatatlan. Továbbá, két kiemelkedő orosz futballcsapat szankciós listára helyezésével is elleneztük ezt a lépést, mivel úgy véljük, hogy az őrületnek is vannak határai."
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktusban egy új, eddig ismeretlen helyzet alakult ki. Egyrészt a béke melletti elkötelezettségét tükröző Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme, másrészt pedig az orosz fegyveres erők harctéri eredményei játszanak kulcsszerepet ebben a megváltozott környezetben. E szavai szerint mindez nem csupán "Putyin által terjesztett propaganda", hiszen ezt az információt már maga az ukrán kollégája is megerősítette az ülés során.
Sérelmezte, hogy ezt a minőségileg új helyzetet Brüsszelben csaknem teljesen figyelmen kívül hagyják, az EU-tagországok túlnyomó többsége továbbra is az eddigi kudarcos "háborúpárti stratégiát" erőlteti, amely fokozza az eszkaláció veszélyét és rendkívül nehéz helyzetbe hozta eddig is a kontinenst.
"És az is jól látszik, hogy nemcsak ez az új realitás, hanem a karácsony közeledte sem érdekli őket. Senki nem támogatta ma a tanács ülésén az emberéleteket mentő fegyverszünetet, senki nem szólt mellette. Sőt, nemcsak nem szóltak támogatólag a tűzszünet mellett, sokan még ellene is érveltek, és hallhattunk egészen durva javaslatokat is" - mondta.
Egy lengyel kollégája javaslatát említette példaként, amely azt sugallja, hogy az EU területén élő, hadköteles korú ukrán férfiak esetében nem lenne szükséges szociális támogatást biztosítani.
Emellett kiemelte, hogy a tűzszünet elutasítása emberi életekbe kerül, ami nemcsak morálisan megkérdőjelezhető, hanem logikai szempontból is érthetetlen. Hiszen a harcok leállításával lehetőség nyílna arra, hogy megfékezzük az orosz előrenyomulást, amit eddig tíz- vagy akár százmilliárd eurós fegyverszállítások sem tudtak megakadályozni.
