A halláskárosodás nem a gyengeség jele, hanem egy új lehetőség kezdete.

Végre jó hír Michael Schumacher felől: nagypapa lett a legenda - fotók

Amikor a halláskárosodásról esik szó, sokan hajlamosak csak a fülünkre koncentrálni: elképzeljük, hogy valaki túl hangosan hallgatja a tévét, gyakran ismételgeti a kérdéseinket, vagy éppen nem észleli a telefon csörgését. Azonban egy tapasztalt audiológus rávilágít, hogy a helyzet sokkal bonyolultabb ennél. A halláskárosodás nem csupán fizikai problémát jelent; pszichológiai szempontból is jelentős kihívásokkal jár, amelyek éppen olyan fontosak, mint az orvosi megközelítés.

Több mint 20 év audiológusként eltöltött idő alatt megtanultam, hogy a halláskárosodás ritkán szól csak a fülről. Az identitásról, az érzelmekről és az erőfeszítésekről is szól. És sok ember számára ez a nehezebb rész - fogalmaz Bill Hodgetts a theconversation.com-on írt cikkében.

A szakember elmondása szerint nemcsak audiológusként, hanem egyetemi tanárként is találkozott több száz olyan emberrel, akik nem mertek segítséget kérni. Szerinte a legtöbben nem azért halogatják a hallókészülék használatát, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék, hanem mert nehezen - vagy egyáltalán nem - fogadják el érzelmileg azt, hogy valamilyen alapvető dolog megváltozott.

Ahogyan Hodgetts is megemlíti, sokan rettegnek attól, hogy mit fognak felfedni róluk a megváltozott körülmények: hogy eljött az idő, amikor az öregség jelei egyre nyilvánvalóbbá válnak, hogy az irányítás érzése kicsúszott a kezükből, és hogy a hallásukhoz már segítségre van szükségük.

A halláskárosodás legalább annyira pszichológiai, mint orvosi utazás. És talán ha ezt többen megértenék, kevésbé éreznék magukat egyedül, és hajlandóbbak lennének megtenni az első lépést - jegyezte meg a szakember.

A hallás fokozatos romlása szinte észrevétlenül sneki be a mindennapjainkba. Kezdetben csupán apró részletekben mutatkozik meg, azonban idővel egyre inkább elkerüljük a társalgásokat, és így lassan eltávolodunk a közösségünktől. Ennek nemcsak a szociális életünkre van hatása, hanem az agyunk működésére is. Kutatások alapján az agyunknak jelentős extra erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy dekódolja a megváltozott, hiányos hangokat. Ez a folyamat mentális kimerültséghez vezethet, ami végül kognitív hanyatláshoz is hozzájárulhat.

Képzelje el, hogy megpróbál egy könyvet olvasni egy félhomályos szobában. Meg lehet csinálni, de nagyobb koncentrációt igényel. Ilyen a halláskárosultak számára a hallás, különösen zajos környezetben. Az agy ilyenkor túlórázik, hogy ki tudja tölteni az üres réseket - mutatott rá Bill Hodgetts.

A Johns Hopkins Egyetem ACHIEVE kutatása rávilágított, hogy a hallásvesztés kezelése az idősebb felnőttek körében akár 50%-kal is mérsékelheti a szellemi hanyatlást csupán három év alatt. Ez azt jelenti, hogy a hallókészülékek nemcsak a hallás javításában játszanak szerepet, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a mentális egészség fenntartásához is. Noha az öregedést nem tudjuk megállítani, a társas interakciók és a kognitív kihívások csökkentésével segítenek a szellemi frissesség megőrzésében.

A halláskárosodás tehát nem gyengeség, hanem egy új fejezet, amihez bátorság kell, de aki elindul ezen az úton, az valami igazán értékes dolgot tesz meg önmagáért. Ez pedig sokkal több, mint amit egy hallókészülék valaha is visszaadhatna: újra meghallhatjuk a világot és a belső hangunkat is.

Tudom, hogy nehéz lehet segítséget kérni. De a segítségkérés nem jelenti azt, hogy megtörtél. Azt jelenti, hogy átveszed az irányítást - hangsúlyozza a szakember, aki mindenkit arra figyelmeztet, ha hallásproblémákkal küzd, vizsgáltassa meg a hallását.