Fedezd fel a fogyatékossággal élő emberek támogatásának fontosságát az új Máltai Hangadó epizódban! Csatlakozz hozzánk, és ismerd meg a történeteket, amelyek inspirálnak és érzékenyítik a közvéleményt. Ne hagyd ki ezt az értékes beszélgetést!

A Máltai Fogyatékos Napközi Tokajban egy új kültéri pavilonnal és egy korszerű kisbusszal gazdagodott.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúl Régiója elindította a "Máltai Hangadó" című podcastsorozatát, amely lehetőséget nyújt a szervezet szociális ellátás területén dolgozó munkatársainak, hogy megosszák saját élményeiket és gondolataikat. A beszélgetések célja, hogy olyan szakmai kérdéseket vetítsenek előre, amelyek a Szeretetszolgálat mindennapi tevékenységeit tükrözik, ezzel bemutatva a segítő munka valóságát, szakmai színvonalát és értékeit – mindezt helyi példákon keresztül gazdagítva.
A marcali Gondviselés Háza Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye 2008-ban indult el szülői kezdeményezés nyomán, és azóta is folyamatosan támogatja azokat a fiatalokat, akik enyhe, középsúlyos vagy halmozott fogyatékossággal élnek, és az iskolai éveik lejárta után nehezen találják helyüket a munkaerőpiacon. A Máltai Hangadó legújabb adásában Guzsvinecz Roland intézményvezető osztja meg velünk tapasztalatait, melyek révén betekintést nyerhetünk a szakmai kihívások, a közösségi szemlélet és a gondoskodás valódi értékeibe.
A marcali intézmény egy sokszínű, kiterjedt rendszer része. A nappali ellátás mellett támogató szolgálat is működik, amely személyszállítással, személyi segítéssel és tanácsadással segíti az ellátottak és családjaik életét. A szolgálat kiterjedt területen - közel 4000 km²-en - működik, a gépkocsik évente kb. 50-60 ezer kilométert tesznek meg járművenként, hogy elérhetővé tegyék a szolgáltatásokat.
"A lakosság számára a Szeretetszolgálat emblémájával díszített kilencszemélyes buszaink kétségtelenül a szolgálat legszembetűnőbb jellemzői" - nyilatkozta Guzsvinecz Roland. Hozzátette, hogy ezek a járművek valójában az önálló életvitelhez vezető kulcsokat jelenthetik azok számára, akik más módon nem tudnának részt venni programokban vagy intézni ügyeiket. Egyszóval lehetőséget adnak arra, hogy teljes értékű tagjai legyenek a helyi közösség életének.
A diskurzus során világossá válik, hogy az ellátás szempontjából nem csupán a fizikai jelenlét kulcsfontosságú, hanem a rendszeres és tudatos megközelítés, valamint a rugalmasság is elengedhetetlen. Minden reggel egy precíz logisztikai folyamat indítja be a napot, míg a délutánok hasonlóan fegyelmezett keretek között zárulnak le. Mindezek mellett azonban a legnagyobb kincs, a személyes kapcsolatok és a figyelem folyamatosan jelen van, biztosítva ezzel az ellátás minőségét és melegségét.
Az intézmény egyik legnagyobb szakmai kihívása abban rejlik, hogy rendkívül sokszínű igényekkel rendelkező emberek számára kell egyszerre olyan fejlesztő és élménydús programokat biztosítani, amelyek mindenki számára értékesek. A nappali ellátás keretében részt vevő csoport tagjai között megtalálhatók enyhe értelmi fogyatékossággal élők, autizmussal élők, érzékszervi fogyatékossággal élők, halmozottan sérült fiatalok, valamint olyan egyének is, akik epilepsziával élnek. Az őszinte odafigyelés és a programok sokfélesége kulcsfontosságú ahhoz, hogy minden résztvevő élvezhesse a közösségi élményeket és a fejlesztő tevékenységeket.
Az intézmény heti programjait változatos és színes foglalkozások gazdagítják: a kézműves tevékenységektől a főzésen át a háztartási alapismeretekig, valamint mozgásfejlesztő és kulturális eseményekig terjed a választék. A szakmai csapatunk célja, hogy minden résztvevő a saját képességeihez mérten tudjon bekapcsolódni, lehetőséget biztosítva az egyéni fejlődésre vagy a meglévő tudás szinten tartására. A programjaink révén szeretnénk, ha mindenki megtalálná a számára legmegfelelőbb utat a fejlődéshez és a közösségi élményekhez.
A csoportos tevékenységek mellett hangsúlyt fektetünk az egyéni fejlődési lehetőségekre, a terápiás támogatásra és a szülőkkel való szoros együttműködésre. Célunk nem csupán az, hogy a résztvevők gazdag élményekkel teli napokat töltsenek az intézmény keretein belül, hanem az is, hogy ezek az élmények erőt és önállóságot nyújtsanak számukra, melyeket az otthoni életük során is kamatoztathatnak.
A rendszeresen megrendezett közös élmények – mint például a táborozás vagy különféle közösségi programok – nem csupán szórakozást nyújtanak, hanem alapvető szerepet játszanak az önállóság, a szociális kapcsolatok és az érzelmi fejlődés elősegítésében is. Például az orfűi tábor különleges lehetőséget biztosít azoknak a sérült fiataloknak, akik eddig talán sosem tapasztalták meg a nyaralás élményét, mivel sok család nehéz anyagi helyzetben él. A szülők kezdeti aggodalmai fokozatosan eloszlanak, ahogy látják, hogy gyermekeik biztonságban és örömmel vesznek részt a közösségi tevékenységekben. Miközben az ellátottak a táborban pihennek és feltöltődnek, a szülőknek is lehetőségük nyílik néhány napra kiszakadni a mindennapi rutinból, ezzel is hozzájárulva saját feltöltődésükhöz.
A marcali intézmény szemléletének egyik alappillére, hogy a fogyatékossággal élő emberek ne szoruljanak a társadalom perifériájára, hanem látható és aktív tagjai legyenek saját közösségüknek. A programok ezért nemcsak az intézmény falai között zajlanak: a fiatalok rendszeresen járnak piacra, boltba, közösségi rendezvényekre, és részt vesznek kulturális eseményeken is. Ezek a hétköznapi helyzetek - legyen szó egy vásárlásról vagy egy kiállítás meglátogatásáról - olyan gyakorlati lehetőségeket nyújtanak, amelyek a társas érintkezésen, tájékozódáson és önállóságon keresztül fejlesztik a résztvevők kompetenciáit. Egy-egy ilyen élmény jelentős hatással lehet az önbizalomra és az önálló életvezetés képességére.
A társadalmi láthatóság dinamikus és kölcsönös folyamat: a befogadó közeg is gazdagodik az ilyen találkozások által. Amikor az ellátottak részt vesznek egy városi eseményen, például egy versmondó fesztiválon vagy akár egy hétköznapi szituációban, ez elősegíti az előítéletek lebontását és a megértést. Fontos hangsúlyozni a méltóságteljes részvétel értékét: arra a felismerésre épít, hogy minden egyén képes hozzájárulni, kapcsolódni és fejlődni — mindez pedig a megfelelő támogatás és lehetőségek birtokában valósulhat meg.