A Nitrogénműveket súlyos csődveszély fenyegeti – csupán három hét áll rendelkezésre, hogy megállapodás szülessen a hitelezőkkel.
Május 14-én a műtrágyagyártó cég számára egy kétszázmillió eurós kötvénycsomag kifizetése esedékes, azonban jelenleg nem rendelkezik a szükséges fedezettel. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban kifejtette, hogy a vállalat eddig nem tudott olyan biztosítékokat felajánlani a hitelezőinek, amelyek elfogadhatóvá tennék a hároméves futamidő meghosszabbítását.
Továbbra sem tudott megegyezni egymással a Nitrogénművek vezetése és az a hitelezői csoport, amelyik a májusban lejáró, 200 millió eurós kötvény hozzávetőleg 70 százalékát birtokolja - adta hírül a Bloomberg.
Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint Bige László műtrágya-előállító cége a hazai mezőgazdaság kulcsfontosságú szereplője, amelynek csődjét az egész ágazat megérezné. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője emlékeztetett, hogy a Nitrogénművek Magyarország egyetlen érdemi műtrágyagyártója, márpedig a hazai agrárium nagyon jelentősen a szántóföldi növénytermesztésre épít, a mintegy 4,5 millió hektár szántóföld jelentős mennyiségű műtrágyát alkalmaznak.
"Ha a Nitrogénművek termékei nem lennének elérhetők a piacon, akkor importálni kell a műtrágyát, de egyrészt ez kitettséget jelent, másrészt nem minden típusú műtrágya alkalmas ugyanolyan feltételekkel a magyar viszonyok közötti alkalmazásra. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi piacon erősen eltérő minőségű műtrágyák vannak, időről időre megjelennek a piacon olyan termékek, amelyek lényegesen olcsóbbak, de a hatékonyságuk messze nem éri el azt a szintet, amit Európában megszoktunk" - mondta a szakértő.
A Braunmüller Lajos által vezetett vállalat, amely jelentős szereplő az európai piacon, nehéz helyzetbe került. A probléma gyökere egy jelentős kötvénycsomagban rejlik, amelyet korábban különböző fejlesztési projektek finanszírozására bocsátottak ki. Ez a kötvénycsomag május 14-én jár le, és ezzel együtt esedékessé válnak a kamatok és a tőke kifizetései a hitelezők felé. A Nitrogénművek azonban olyan pénzügyi helyzetben van, hogy a kötelezettségek teljesítése komoly kihívásokba ütközhet. Ennek következtében a hitelezők hónapok óta folytatnak tárgyalásokat a lejárat átütemezéséről, próbálva megtalálni a megoldást a helyzet orvoslására.
"Számos ajánlat és ellenajánlat áll rendelkezésre, de a konszenzus még mindig várat magára. Május 14. pedig már sürgetően közelít."
- értékelt a főszerkesztő, de hozzátette, a határidő sem kőbe vésett dátum, mindkét fél hajlandó lenne arra, hogy kitolják a kötvények lejáratát három évvel, 2028 nyaráig, de abban nincs megegyezés, hogy ezért mit kapnak cserébe a hitelezők, és emiatt végül meghiúsulhat a megállapodás..
"A vállalat számára az időnyerés mindkét fél által elfogadott cél, ám a javasolt megoldások eltérnek" - foglalta össze a szakértő. Hozzátette, hogy a hitelezők azt kérik, hogy a részvényesek is támogassák ezt a lépést, és garanciákat várnak el arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi helyzethez képest nem szenvednek hátrányt. Továbbá, a hitelezők további biztosítékokat és átláthatóbb tájékoztatást igényelnek, mivel véleményük szerint a Nitrogénművek a múltban nem nyújtott elegendő információt az árbevételről és a különböző gazdasági folyamatokról.
Braunmüller Lajos véleménye szerint a Nitrogénművek helyzete nem olyan súlyos, mint ahogyan azt sokan gondolják; ő csupán átmeneti nehézségnek tartja a jelenlegi problémákat, amelyek mögött az adójogi szabályozás változásai állnak. A cég az utóbbi időszakban olyan pénzügyi terheket szenvedett el, amelyek több tízmilliárd forintos veszteséget eredményeztek. A szakértő úgy látja, hogy ha ezek a közterhek nem nehezednének a vállalatra, a Nitrogénművek egy életképes és jól működő céggé válhatna. Jelenleg jogi eljárás is zajlik, és a vállalat bízik abban, hogy sikerrel zárul, így visszakapják a befizetett összegeket. Azonban a kimenetel és a döntés időpontja egyelőre bizonytalan, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb kérdés most az, hogy a Nitrogénművek képes lesz-e időt nyerni a helyzet rendezésére.
Braunmüller Lajos szerint a vállalat jelenlegi adózási környezetében képtelen elegendő forrást előteremteni, amely a kötvényesek számára járna.
"A halasztás ezért mindkét fél érdeke, csak nem mindegy, hogy milyen garanciákat ad a cég, mert mindenáron nem fogadják el a hitelezők azt, hogy három évvel később jutnak a pénzükhöz.
A Nitrogénművek a kötvények utáni kamat emelését javasolta, amely évi hét százalékról kilencre nőne. Azonban nem tervez pótlólagos eszközök vagy egyéb garanciák bevonását, amelyeket a hitelezők követelnek. Ennek következtében jelenleg még nem állapodtak meg – nyilatkozta az Agrárszektor főszerkesztője.
