A baromfi jóléti problémáinak korai azonosítása – a mesterséges intelligencia alkalmazása és a munkavállalók szakértelmének integrálása révén.

A mesterséges intelligencia erejének és a baromfitartásban dolgozók szakértelmének és tudásának kihasználása a kulcsa annak az új projektnek, amelyet az Egyesült Királyságban a Harper Adams Egyetem indított el a madarak jólétének javítása érdekében.

A kutatók az Optifarm adattechnológiai céggel együttműködve dolgoznak azon, hogy színvonalasabb jóléti értékeléseket készítsenek a baromfi számára - mind távolról, mind pedig helyben, a kereskedelmi baromfitartó telepeken.

Szociológiai kutatásokat is végeznek a gazdaságok dolgozóival együttműködve, hogy megértsék, milyen kihívásokkal szembesülnek a madárjóléti döntések meghozatalakor, valamint hogy melyek a legjobb módjai az adatok bemutatásának annak érdekében, hogy a dolgozók a lehető legjobb döntéseket hozzák. Ez magában foglalja a nyelvi modellek használatának vizsgálatát is, amelyek a bonyolult adatokat egyértelmű vezetői intézkedésekké fordítják le.

David Spellar, az Optifarm vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat küldetése a mesterséges intelligencia lehetőségeinek ötvözése a gyakorlati gazdasági ismeretekkel annak érdekében, hogy mind az állatjólétet, mind az üzemeltetési hatékonyságot javítsák.

"A Harper Adams Egyetemmel való együttműködés izgalmas lehetőséget kínál mesterségesintelligencia-motorunk és -algoritmusaink további hitelesítésére, valamint a szociológiai megközelítés bevezetésére az MI nyelvi modellek használatába.

Alig várjuk, hogy tovább kutassuk, hogyan lehet az MI nyelvi modelleket úgy adaptálni, hogy azok a gazdák számára is érthetőek és szívesen fogadottak legyenek, ezáltal biztosítva a mesterséges intelligencia meglátásainak és a gyors helyszíni intézkedéseknek a zökkenőmentes integrációját, végső soron javulást elérve mind az állatok, mind a gazdasági vállalkozás számára."

A Purdue Egyetem legfrissebb kutatása rámutat, hogy a mesterséges intelligencia ígéretes lehetőségeket kínál a baromfi jólétének figyelemmel kísérésére, hiszen automatizált, praktikus és hatékony megoldásokat nyújthat. Ugyanakkor a valóságban ezeknek az innovatív megoldásoknak az alkalmazása még mindig jelentős korlátokba ütközik.

A januárban az Animal Frontiers folyóiratban megjelent tanulmány szerint a baromfitartók előtt álló akadályok a következők:

A kutatás eredményei rávilágítanak, hogy a termelők, kutatók, fogyasztók, döntéshozók és baromfiipari cégek közötti szoros együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia vívmányai ne csupán elméleti szinten létezzenek, hanem a valóságban is hasznosuljanak.

Dr. Laura Palczynski, a Harper Adams Egyetem projektvezetője hangsúlyozza, hogy a gazdálkodók és más érintett felek közötti párbeszéd elengedhetetlen a kihívások feltárásában, amelyekkel az adatvezérelt jóléti döntések meghozatala során találkoznak. Emellett rámutat arra is, hogy az adatok prezentálásának módja jelentős hatással lehet a döntéshozatali folyamatokra.

"Korábbi kutatásaim szerint nem az számít, hogy mit mondunk, hanem az, hogyan mondjuk, amikor tanácsadók dolgoznak a gazdákkal. Érdekes lesz megvizsgálni, hogy ez a szemlélet hogyan érvényesül, amikor a javaslatok a mesterséges intelligenciától származnak" - mondta Palczynski.

Dr. Holly Vickery, aki az állatviselkedés és -jólét területén oktat, az Optifarm által begyűjtött baromfitelepi adatokat fogja alaposan megvizsgálni. Célja, hogy megértse, miként alkalmazhatók ezek az információk a madarak életminőségének javítására.

Foglalkozni fogunk a baromfi jólétének és az Optifarm rendszerek által gyűjtött adatok közötti kapcsolatokkal, amelyek már most is megtalálhatók a baromfitelepeken. E megközelítés segítségével lehetőség nyílik arra, hogy adatokat felhasználva javítsuk az állatok életkörülményeit.

A projektünk célja egy olyan hitelesített korai figyelmeztető rendszer létrehozása, amely segíti a termelőket a jóléti problémák előrejelzésében, lehetővé téve számukra, hogy időben intézkedjenek és megelőzzék a potenciális nehézségeket.